Hivatalos: csendben eszkalálódott a helyzet, 2026-ban már a történelem harmadik legnagyobb ebolajárványa zajlik

A járvány a háborúk sújtotta, Ugandával és Dél-Szudánnal határos régióban terjedt el. Az első ismert beteg egy egészségügyi dolgozó volt, aki április 24-én mutatta a fertőzés tüneteit, majd belehalt a betegségbe. A vírus ezt követően azért terjedt tovább, mert a fertőzött holttestet hazaszállították a temetési szertartásra. Péntekig legalább 750 feltételezett megbetegedést és 177 halálesetet regisztráltak Kongóban. Eközben Ugandában két behurcolt esetet azonosítottak. Szakértők szerint a valós esetszám ennél jóval magasabb lehet, mivel a kórokozó hetekig észrevétlenül terjedt.

A kitörést az úgynevezett Bundibugyo ebolavírus okozza. Ez a nevét arról az ugandai körzetről kapta, ahol 2007-ben azonosították. A törzs rendkívül ritka, hiszen korábban csupán két járványt okozott. Emiatt a helyi laboratóriumok tesztjei nem is tudták kimutatni, ami jelentősen késleltette a felismerést. A kórokozó ugyan lassabban szaporodik és kevésbé halálos, mint az elterjedtebb Zaire-törzs, amely 2014-ben Nyugat-Afrikában több mint 11 300 ember halálát okozta. Ennek ellenére a korábbi Bundibugyo-járványokban is a fertőzöttek több mint 30 százaléka életét vesztette.

A helyzetet különösen aggasztóvá teszi a régió jellege, mivel egy sűrűn lakott kereskedelmi és bányászati központról van szó. Itt kétmillió belső menekült él, további tízmillió ember pedig súlyos éhínséggel küzd. A két hónapja fokozódó fegyveres konfliktus ráadásul megnehezíti a segélyszállítmányok célba juttatását. Emellett a helyi lakosság rendkívül bizalmatlan a külső hatóságokkal szemben. Ezt jól mutatja, hogy a 2018-as helyi ebolajárvány megfékezése is két évig tartott.

Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja (CDC) alacsony kockázattal számol a terjedés kapcsán. Biztonsági okokból azonban megtiltották azoknak a külföldieknek a belépését, akik az elmúlt három hétben a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában vagy Dél-Szudánban jártak. A közelgő labdarúgó-világbajnokság miatt ugyanakkor fokozott éberség indokolt, mivel a helyszínek között New York is szerepel. Eközben egy ebolával fertőzött amerikai orvosi misszionáriust már egy németországi kórházba szállítottak kezelésre.

A Zaire-törzs ellen már két vakcina és kétféle terápia is létezik. Ezek azonban a Bundibugyo-törzzsel szemben hatástalanok, mivel a két vírus genetikailag jelentősen eltér egymástól. Jelenleg több kísérleti oltóanyag is fejlesztés alatt áll. A legígéretesebb a Zaire-vakcina alapján készülő változat, amelynek klinikai vizsgálata az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint hat-kilenc hónapon belül kezdődhet meg. Az Oxfordi Egyetem az indiai Serum Institute-tal együttműködve egy másik vakcinajelöltön is dolgozik.

Ez akár két-három hónap múlva rendelkezésre állhat, de eddig még állatkísérletekben sem tesztelték. A Mapp Biopharmaceutical monoklonális antitest-terápiája a preklinikai vizsgálatok során védelmet nyújtott a kórokozó ellen, a korai fázisú humán tesztekben pedig biztonságosnak bizonyult. A Gilead Sciences vírusellenes szere, az obeldesivir szintén hatékony lehet a Bundibugyo-törzs ellen. Továbbá a vállalat másik gyógyszere, a remdesivir is sikeresen gátolta a vírus szaporodását laboratóriumi körülmények között.