Súlyos, ami kiderült a veszélyes Nipah-vírusról: küszöbön lehet az újabb világjárvány?

Indiában a közelmúltban öt ember fertőződött meg a Nipah-vírussal, miközben körülbelül száz, velük kapcsolatba került személyt karanténba helyeztek a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében. Rusvai Miklós víruskutató az InfoRádiónak nyilatkozva rámutatott, hogy bár a kórokozó rendkívül veszélyes – a fertőzöttek mintegy 50 százaléka életét veszti –, világméretű járvány kialakulásától jelenleg nem kell tartani.

A szakértő magyarázata szerint a vírust nem a közismert rovarevő denevérfajok, hanem kizárólag Délkelet-Ázsiában honos, gyümölcsevő denevérek hordozzák. Ezekről az állatokról időnként emberre kerül a kórokozó, amely súlyos tünetegyüttest idézhet elő: lázat, légzőszervi panaszokat és agyvelőgyulladást, ami akár kómás állapothoz is vezethet. A halálozási arány a diagnosztizált esetek körében különösen magas, ugyanakkor feltételezhetően jelentős számú tünetmentes fertőzött is létezik.

A fertőzés jelenleg gyógyszerekkel nem kezelhető, mivel a Nipah-vírus ellen nem áll rendelkezésre célzott terápia. A betegség leküzdése teljes mértékben az emberi immunrendszerre hárul, ez a folyamat nagyjából két hétig tart.

A túlélők sem mindig kerülik el a hosszú távú következményeket: gyakoriak az agyi károsodások és a különféle neurológiai szövődmények, a tartós tudatzavartól a kontrollálhatatlan mozgásokig.

Rusvai Miklós virológus hangsúlyozta, hogy bár valóban magas a betegség mortalitási aránya, rettegni vélhetően nem kell tőle.

Ez a vírus emberről emberre nagyon-nagyon ritkán terjed, és ehhez is nagyon szoros kapcsolat kell. Olyan intenzív, ragályos terjedését azonban nem figyelték meg, mint a koronavírus esetében. Ez magyarázza, miért nem fenyeget egyelőre pandémia kialakulásának veszélye

- mondta a virológus.

A denevérek számos más kórokozót is közvetíthetnek, az Ebola-vírustól a veszettségig. A probléma súlyosbodásához az emberi tevékenység is jelentősen hozzájárul: az erdőirtások miatt a denevérek élőhelye folyamatosan zsugorodik, ami fokozott érintkezést eredményez az állatvilág és az emberek között, különösen a trópusi régiókban. Ez a folyamat növeli annak kockázatát, hogy újabb és újabb kórokozók jelenjenek meg az emberi közösségekben.