Újabb súlyos járványügyi riasztás: villámtempóban terjed egy halálos kórokozó

Indiában, Nyugat-Bengál államban december óta mindössze két Nipah-vírus-fertőzést regisztráltak; mindkét esetben egészségügyi dolgozók betegedtek meg – közölte a BBC beszámolója alapján az indiai egészségügyi minisztérium. A hatóságok cáfolták a korábban terjedő híreket, amelyek öt megbetegedésről szóltak. A fertőzöttek kontaktkutatása során 196 embert vizsgáltak meg, és valamennyiük teszteredménye negatív lett  - számolt be a Telex.

"A helyzetet folyamatosan figyelemmel kísérjük, és minden szükséges közegészségügyi intézkedést meghoztunk" – közölte az indiai egészségügyi minisztérium.

A fertőzés hírére a térség több állama is elővigyázatossági lépéseket tett. Thaiföld három olyan repülőterén rendelt el szűrővizsgálatot, ahová Nyugat-Bengálból közvetlen járatok érkeznek. Nepál szintén ellenőrzéseket vezetett be a katmandui repülőtéren, valamint az Indiával közös határátkelőhelyeken.

A Nipah-vírus zoonotikus kórokozó: elsősorban állatokról – főként sertésekről – terjed emberre, de fertőzött élelmiszerek fogyasztásával, illetve emberről emberre is átadható. Az első ismert járványok idején a megbetegedések többségét fertőzött sertésekkel való közvetlen érintkezés okozta.

A későbbi kitörések során egyre nagyobb szerepet kaptak a denevérek által szennyezett gyümölcsök és gyümölcskészítmények. Különösen veszélyesnek bizonyult a Délkelet-Ázsiában elterjedt, nyersen fogyasztott datolyapálmalé. Ezek fogyasztása számos emberi fertőzéshez vezetett. Az emberről emberre terjedést elsősorban családtagok között, valamint egészségügyi dolgozók és pácienseik körében dokumentálták, mivel a vírus szoros fizikai kontaktus vagy testnedvek révén adódik át.

A betegség lappangási ideje általában 4–14 nap, és a fertőzés akár teljesen tünetmentesen is lezajlhat. Amennyiben tünetek jelentkeznek, a leggyakoribb a láz, a fejfájás, az izomfájdalom, a hányinger és a torokfájás. Súlyosabb esetekben álmosság, zavartság vagy atípusos tüdőgyulladás alakulhat ki.

A legsúlyosabb formában akut agyvelőgyulladás léphet fel, amely gyakran halálhoz vezet. A betegség halálozási aránya kiugróan magas, 40–75 százalék között mozog. Jelenleg sem védőoltás, sem célzott gyógymód nem áll rendelkezésre, kizárólag tüneti kezelés alkalmazható.

A Nipah-vírus az Egészségügyi Világszervezet (WHO) prioritási listáján szereplő kórokozók között is megtalálható. Bár gyakran említik potenciális világjárvány-forrásként, a WHO hangsúlyozza, hogy a lista összeállításánál nem kizárólag a járványpotenciált vették figyelembe, hanem azt is, hogy van-e hatékony kezelés az adott betegségre.

A rangsor elsősorban kutatási prioritásokat jelöl ki, nem pedig a következő pandémia legvalószínűbb okozóit sorolja fel.

A Nipah-vírust először 1998-ban azonosították malajziai sertéstenyésztők körében; nevét is arról a faluról kapta, ahol először észlelték. A járvány átterjedt Szingapúrra is, és összesen több mint száz halálos áldozatot követelt. A terjedés megfékezésére mintegy egymillió sertést kellett levágni.

Az elmúlt évtizedekben főként Bangladesben fordultak elő fertőzések, ahol 2001-ben több mint száz ember vesztette életét a vírus következtében.

India területén szintén többször megjelent már a kórokozó. Nyugat-Bengálban 2001-ben és 2007-ben észleltek eseteket, míg Kerala államban 2018-ban 19 fertőzöttből 17-en haltak meg. 2021-ben és 2023-ban is jelentettek megbetegedéseket; utóbbi évben hat esetből kettő végződött halállal.