Magyar dolgozók tízezrei csak a bérük egy részét kapják meg tavasszal: erre kevesen készülnek fel

Már a 2024-es év hetedik hetében tetőzött a 2023/2024-es szezonban a legúti fertőzéses megbetegedésesek száma, azóta csökkenést mutatnak az esetszámok. Bár tavaly november óta a betegszámok folyamatosan a 2022-es adatok felett alakultak, a nyolcadik héten ez a trend megtört. Azonban így is rengetegen estek ágynak az idei szezonban, és sokan estek ki emiatt a munkából. A friss táppénzes adatok alapján azonban 2023-ban már nem kellett a munkahelyétől sokkal több dolgozónak távolmaradnia, mint az utolsó évben a pandémia előtt. A legtöbben, ahogy szinte minden átlagos évben, az év utolsó 3 hónapjában voltak betegek.

A KSH közzétette a 2023. decemberi adatokat az egészségbiztosítási ellátásban részesülők táppénzes adatairól. A statisztikákból látszik, hogy a táppénzen lévők száma a tavalyi évben nagyon hasonlóan alakult a 2019-es évi számokhoz. Ez pedig azt jelenti, hogy a betegségek, járványok alakulása visszatért a pandémia előtt megszokott mederbe. Ehhez képest a 2020-as és 2021-es év még egészen másként alakult és még a 2022-es év elején is jóval többen voltak táppénzen, mint egy átlagos évben.

A 2023/2024-es szezon járványgörbéje alapján idén januárban és februárban is sokan lehettek táppénzen. Az NNGYK utolsó közlése szerint még a kilencedik héten is több mint 250 ezren fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel. A betegek fele 15 év alatti volt. Így akár megbetegedés okán, akár a gyermekeik ápolása miatt sokan maradhattak ki a munkából az év első hónapjaiban is.

Fontos, hogy a járványszezon még nem ért véget. Attól függetlenül, hogy a tetőzés már megtörtént és csökkennek az esetszámok, még most is rengetegen fordulhatnak orvoshoz a következő egy hónapban. Habár a magyar dolgozók többnyire minden évben reménykednek, hogy megússzák a járványszezont lebetegedés nélkül, kevesen ússzák meg ténylegesen fertőzés nélkül. Nemcsak a megfázásos tüneteket okozó kórokozó, influenza, covid dönti ugyanis ágynak a magyarokat ebben az időszakban, számos más kórokozó is kering. Ezt pedig azt eredményezheti, hogy a dolgozók hiába is vigyáznak az egészségükre, mégis kénytelenek betegszabadságra vagy táppénzre menni.

Ebben az időszakban sokan dolgozhatnak betegen azért, hogy ne kelljen táppénzre menniük ez azonban rossz döntés! A munkahelynek sem jó, ha betegen dolgozik az alkalmazott, mert egyrészt a munkatársakat is megfertőzhetik, másrészt betegen nem lehet hatékonyan dolgozni. Ha 1-2 hétig valaki csak félgőzzel dolgozik mert beteg, többet érhet ha kivesz pár napot, pihen, majd újult erővel tér vissza. Arról nem is beszélve, ha nem gyógyulunk meg rendesen, akkor később a szövődményektől is szenvedhetünk.

Táppénz vagy betegszabadság?

A keresőképtelenség évi első 15 napjában betegszabadság jár (év közben kezdődő munkaviszony esetén arányosan jár a betegszabadság is), ezt meghaladóan pedig a beteg munkavállaló a betegség okától függően táppénzre lesz jogosult - ezt az ellátást maximum egy éven keresztül kaphatja. Mind a betegszabadság, mind a táppénz igénylését orvosi igazolással kell alátámasztani.

EZ IS ÉRDEKELHET

Betegszabadság 2024: mennyi betegszabadság jár a betegszabadság kalkulátor szerint?

Betegszabadság kalkulátor 2024: mi a különbség a betegszabadság és a táppénz között, a betegszabadság hány százalék juttatás, mennyi betegszabadság jár egy munkaévben?

A betegszabadságot a munkáltató fizeti, összege a normál fizetett szabadság 70 százaléka. Amikor a betegszabadság egy évre jutó 15 napja elfogyott, onnantól táppénzt igényelhet a munkavállalónak. (Magyarországon 9 különböző táppénz kódot különböztetünk meg, amelyek különböző szituációkat foglalnak magukban: nem minden táppénzes esetet előz meg betegszabadság, más és más a szimpla betegség, a veszélyeztetett terhesség vagy az üzemi baleset esete is.)

A táppénz egy bérjellegű, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, mértéke is alacsonyabb, mint a betegszabadságé. Összege a napi átlagkereset 50-60 százaléka lehet. 60 százalékos táppénz jár akkor, ha a dolgozónak legalább két éve folyamatos volt a társadalombiztosítási ideje, és nem szorul kórházi ápolásra. Ellenkező esetekben csak 50 százalék jár. Vannak kivételes esetek, amikor 90-100 százalékos táppénz is járhat. Ha munkavégzés közben ér valakit közlekedési baleset, akkor 90 százalékos, ha munkavégzés közben más balesetét, üzemi balesetet szenved valaki vagy foglalkoztatási megbetegedéstől szenved, akkor 100 százalékos táppénzt kaphat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Táppénz 2024: mit mond a nettó táppénz kalkulátor 2024 évében?

Nettó táppénz kalkulátor 2024: mik a táppénz kódok, mit ír a táppénz kalkulátor 2024 évében, mennyi a táppénz összege és a táppénz kifizetése mennyi idő alatt valósul meg?

Természetesen az is egy lehetőség, hogy fiezetett szabadságot veszünk táppénz helyett, hogy ne jelentsen kiesést a fizetésünkben a betegség.

Te is kaphatsz 100%-os táppénzt!

Ahogy azt a Pénzcentrumon mindig hangsúlyozzuk, fontos az öngondoskodás, vésztartalék képzés. Sokan csak akkor döbbennek rá, hogy mennyi pénzt húzhat ki a zsebükből akár pár napos betegség is, amikor megkapják a fizetésüket. Egy olyan hónap után, amikor betegszabadságon, táppénzen volt az ember, külön nehézséget jelent a megszokottól kisebb összeg, miközben könnyen hagyhatunk több tízezer forintot a patikákban.

Az egészségükre azonban sokkal kevesebben képeznek "vésztartalékot", mint más váratlan kiadásokra. Érdekes módon arra sokkal előbb gondolunk, mi lesz, ha lerohad a kocsi, tönkremegy a mosógép, felmondja a szolgálatot a hűtő, tönkremegy a laptopunk, mint arra, hogy a szervezetünk gyengélkedik. Pedig bármikor megtörténhet, hogy benyelünk egy vírust, és ha például egy hétig táppénzen vagyunk, akkor 20 napnyi teljes fizetés helyett kapunk 15 napnyi teljes fizetést, és jó esetben 5 napra 60 százalékot - vagyis a teljes 20 napra csak a normál fizetés 90 százaléka jár.

Utolsó friss adatok szerint Magyarországon a nettó átlagfizetés kedvezmények nélkül 435 900 forint volt a teljes munkaidőben dolgozók esetében. Ehelyett egy táppénzes héten 392 ezer forint járna a dolgozónak. Vagyis több mint 40 ezer forint, azt azért megérzi az ember. Valószínűleg ezért dönt úgy sok dolgozó, hogy betegen sem megy táppénzre, ami viszont később fogja megbosszulni magát, és nem biztos hogy pénz formájában.

Fontos tudni azonban, hogy van mód rá, hogy bebiztosítsák magukat a munkavállalók arra az esetre, ha kiesne a jövedelmük betegségük idejére. Egyrészt élet- és egészségbiztosítások esetén választható olyan szolgáltatás a csomagokban, amely keresőképtelenség idején, baleset vagy betegség esetén az adott időre járó táppénzt kiegészíti. Másrészt, ha van egészségpénztári megtakarítása valakinek, igényelheti a megtakarításai kifizetését ilyen jogcímen is, mert a szolgáltatás része lehet a pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlásaként, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók.

Arról sem szabad megfeledkezni persze, hogy az egészségpénztárba félretett pénzből betegség esetén vásárolhatunk gyógyszert, gyógyterméket is, egészségügyi szolgáltatásokat vehetünk igénybe a megtakarításból, ha pl. magánorvoshoz megyünk, vagy fizetős laborvizsgálatot kérnek, stb. Sőt, az egészségbiztosítást is fizethetjük innen, ami pedig, ahogy említettük, téríthet betegség esetén. Az egészségpénztári megtakarításban rejlő lehetőségeről az alábbi cikkben írtunk korábban részletesen:

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar mond le év végén önként a pénzről, ami járna neki: itt hibáznak, sokat buknak rajta

Az MNB utolsó adatai szerint több mint 1 millió magyarnak van egészségpénztári megtakarítása.

Vannak úgynevezett jövedelempótló biztosítások is, melyek terméktől függően térítenek, ha elbeszítjük a munkánkat, vagy ha lebetegszünk. Ezekre általában az igaz, hogy a 60 napot meghaladó keresőképtelenség esetén térítenek, tehát hosszú betegség és nem pár napos táppénz esetén.