16 °C Budapest
1 millió magyar nap, mint nap komolyan tesz azért, hogy beteg legyen: erre függtek rá teljesen

1 millió magyar nap, mint nap komolyan tesz azért, hogy beteg legyen: erre függtek rá teljesen

2021. július 27. 16:47

Közel 1 millió magyar nap, mint nap legalább egyszer fogyaszt valamilyen hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőitalt. Ezzel arányait tekintve gyakorlatilag az Európai Unió második legnagyobb cukros üdítőital-fogyasztói vagyunk, ami hosszú távon komoly gondokat okozhat. A legnagyobb probléma, hogy az üdítőkben található hozzáadott cukrok gyorsan és szinte észrevétlenül elhízáshoz vezethetnek, amiből aztán nagyon komoly betegségek alakulhatnak ki.

2019-ben az Európai Unióban a 15 éves és annál idősebb lakossága 9 százaléka naponta ivott cukorral édesített üdítőket. Hat százalékuk hetente 4-6 alkalommal, 19 százalékuk pedig hetente 1-3 alkalommal tette ugyanezt – derült ki az Eurostatt friss kiadványából.

A statisztikákból az is kiderült, hogy a cukorral édesített üdítők napi fogyasztása gyakoribb volt a férfiaknál, mint a nőknél (a férfiak 12 százaléka, szemben a nők 7 százalékával). Sőt, az adatokból kiolvasható az is, hogy minél idősebb korcsoportról volt szó, annál alacsonyabb volt a cukros üdítők fogyasztásának gyakorisága.

  • Egészen pontosan a legnagyobb cukros italfogyasztást a 15-24 évesek között regisztrálták (14%),
  • míg a 65-74 és 75 év felettieknél az arányszám kevesebb volt az 5 százaléknál.

Rengeteg magyar él cukros üdítőkön

Az Eurostat statisztikái megmutatják azt is, hogy az egyes tagállamok milyen szinten hódolnak a cukros üdítők oltárán. Ilyen szempontból toronymagasan a belgák vezetik a rangsort, az ottani lakosság 20 százaléka ugyanis napi szinten legalább egyszer iszik valamilyen cukros üdítőitalt. Ez csaknem az ország lakosságának negyede.

A második helyen azonban nagy a tülekedés, gyakorlatilag négy országban arányaiban körülbelül majdnem ugyanannyian, a lakosság 12 százaléka fogyaszt naponta legalább egyszer cukros üdítőt. Ezek az országok: Málta, Németország, Magyarország (!) és Lengyelország.

Ahogy a statisztikán is látszik, Magyarország az EU 4. legnagyobb cukros üdítő-fogyasztó nemzete, arányait tekintve, napi fogyasztásra vetítve. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hazánkban a legfrissebb statisztikák szerint kb.

1 millió 15 évesnél idősebb állampolgár naponta egyszer legalább fogyaszt valamilyen cukros üdítőt.

Ez pedig az egész Európai Unióban a 4. legmagasabb arány. Nálunk többet, bár szinte a mi adatunkkal azonos számmal csak Németországban és Máltán isznak több cukros üdítőt, leszámítva természetesen az éllovas belgákat.

Érdekes adat az is a magyarokkal kapcsolatban, hogy a 15 évesnél idősebb lakosság 6,9 százaléka (kb. 600 ember) egy héten 4-6-szor, míg további 17,7 százaléka (kb. 1,5 millió ember) hetente legalább 1-3-szor iszik valamilyen cukorral édesített üdítőt az Eursotat statisztikája szerint. Mindez összességében azt is jelent, hogy Magyarországon a 15 évesnél idősebb lakosság közül csaknem 3 millióan, azaz a teljes lakosság majd harmada heti rendszerességgel fogyaszt több kevesebb cukrozott üdítőitalt.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Óriási a cukros üdítők fogyasztásának a mértéke

Az alkoholmentes italok piacán – az elmúlt évek mintegy 30 százalékos visszaesése után – 2014-ben lassú növekedés indult meg, amely a következő években is folytatódott, de a növekedés mértéke 2019-ben kis mértékben csökkent – írja friss adataira hivatkozva a Magyar Ásványvíz, gyümölcslé és Üdítőital Szövetség. 2020-ra viszont mindez odáig vezetett, hogy szénsavad üdítőitalokból kevesebb volt az egy főre jutó átlagos fogyasztás, mint 2018-2019-ben. De ugyanígy a jeges teák, illetve a gyümölcslevek fogyasztása is csökkent.

Az adatokból ugyanakkor látszik, hogy míg a legtöbb magyar ásványvizet vásárol legtöbbet, egészen 2016 óta, második helyen, magabiztosan a szénsavas üdítőitalok állnak. 2020-ban egyébként egy főre átlagosan 82,3 liter szénasavas üdítőital fogyasztás jutott, miközben csak 28,2 liter gyümölcslé, illetve 9,2 liter jeges tea.

Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a szövetség adatai szerint összesen 43 százalékkal csökkent 2010 és 2020 között a hazai üdítőitalok és gyümölcslevek átlagos cukor- és kalóriatartalma. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy míg 2010-ben az alkoholmentes italok 100 milliliterre vetített átlagos kalóriatartalma 40 kalória volt, ma már csupán 22,8.

Miért nagy probléma a napi cukros üdítő-fogyasztás?

A szénhidrátok, ezen belül is a hozzá adott cukrok jelentősen hozzájárulnak az elhízás kockázatához. Magyarország pedig pontosan egy olyan ország, ahol óriási méreteket ölt a túlsúly. A férfiak és nők kb. 40 százaléka túlsúlyosnak számít, az elhízottak aránya pedig 30 százalék körül van. Ez a lakosság 70 (!) százaléka. Az elhízott magyarok közül ráadásul mintegy 250 ezren vészes elhízással is küzdeni.

Azt tehát könnyű belátni, hogy az alkalmankénti üdítőital-fogyasztással semmi baj sincs, viszont aki napi szinten fogyaszt nagy mennyiségben ilyen italokat az óriási plusz kalóriabevitelt produkál magának, amit gyakorlatilag lehetetlen ledolgozni, főleg ha az ember nem sportol. Az üdítőkben ráadásul rengeteg a cukor, ami úgymond teljesen rejtve marad a fogyasztója előtt: egy átlagos 1,75 literes cukros üdítőben például simán találni 189 grammnyi (!) hozzáadott cukrot. Ez azt jelenti, hogy a napi referencia beviteli értéket cukorból egy átlagos felnőtt számára, hozni lehetne kb. 3,5 deci cukros üdítőből úgy, hogy azon kívül semmilyen cukrot aznap már nem venne magához.

Ha pedig megtörténik az elhízás, csőstül jöhetnek az egészségügyi bajok: magas vérnyomás, cukorbetegség, vérzsírszint kórós átrendeződése, koszorúér-betegség, stroke, oszteoartritisz (csont- és ízületi gyulladás), alvási apnoe (a beteg álmában időről időre abbahagyja a légzést, két apnoe között viszont feltűnően hangosan horkol), különböző daganatok, a máj zsíros elfajulása, epehólyag betegség, fogamzóképességgel és terhességgel kapcsolatos problémák – írja összegzésében Dr. Zsuga Judit, neurológus a Webbeteg oldalán.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 21. kedd
Máté, Mirella
38. hét
Szeptember 21.
ENSZ nemzetközi békenap
Szeptember 21.
A hála világnapja
Szeptember 21.
Alzheimer világnap
Szeptember 21.
A magyar termék napja
Szeptember 21.
A magyar dráma ünnepe
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. szeptember 21. 14:15