Magyar fejlesztésű teszt mutatja ki, kialakult-e a T-sejtes immunitás a COVID-oltás után

Akik átestek a fertőzésen vagy oltást kaptak, azoknak a szervezetében fontos ellenőrizni, hogy valóban szereztek-e védettséget a vírussal szemben. Erre eddig is rendelkezésre álltak az úgynevezett antitest-tesztek. Ezzel azt lehet kimutatni, hogy a vérben jelen vannak-e a vírus fehérjéivel kölcsönható vagy a vírust semlegesítő antitestjei. Létezik azonban egy másfajta védettség is, az úgynevezett T-sejtes immunitás. Ezek a speciális fehérvérsejtek felismerik és elpusztítják a vérben lévő vírusokat. Ez a fajta védettség tovább tart, mint amit a vérben keringő ellenanyag ad.

Ezt a vizsgálatot eddig a magánlaboratóriumok nem tudták elvégezni. A szegedi Avidin Kft. azonban most kifejlesztette a megfelelő vizsgálati módszert. A kutatásban tudományos tanácsadóként segítette őket Szebeni Gábor, a Szegedi Biológiai Központ tudományos főmunkatársa.

Mint írják, a tesztet friss vérből végzik, fontos, hogy a minta minél előbb a laboratóriumba kerüljön, így egyelőre csak egy-egy budapesti és szegedi mintavételi pontot üzemeltetnek. Az analízis több napig tart, többféle különleges reagens anyagot kell használni, ezért

a vizsgálat körülbelül háromszor annyiba kerül, mint az antigén teszt.

A módszer pontosan meg tudja mondani, hogy a szervezetben hány darab védő T-sejt van. Friss vértestekre van szükség, amelyekhez a vírus egyes fehérjedarabjait juttatják, és azt mérik, hogy hány T-sejt aktiválódik, hányan tudnak fellépni a kórokozó ellen.

Aki nem találkozott a vírussal, nem esett át a fertőzésen vagy nem kapott oltást, annak nincs ilyen védettsége, mert nincs, amire emlékezzenek a T-sejtjei, náluk tehát nincs is értelme ilyen tesztet végeztetni. Azoknak ajánlják, akik oltást kaptak vagy régebben átestek a fertőzésen. Ez a vizsgálat adhat választ arra is, hogy az egyes vakcinák milyen erős, és milyen hosszan tartó védelmet nyújtanak.

Ez a vizsgálat különleges technikai arzenált igényel, valószínűleg nem minden labor lesz képes rá. Az eljárás egyedisége, hogy kifejezetten erre a vírusra lett kidolgozva. A különféle mutánsok aminosav-szerkezete nem különbözik egymástól alapvetően, ezért a módszer mindegyik variáns esetén alkalmazható. Emellett az is a vizsgálat tárgya még, hogy a különböző variánsok mekkora sejtes immunitást váltanak ki.

A szakemberek arra is nagyon kíváncsiak, hogy milyen viszonyban van egymással a kétféle immunitás: erősítik vagy kiegészítik-e egymást.

A kutatóknak az a hipotézisük, hogy akinek a vérében egyáltalán nincsenek antitestek, annál a sejtes immunitás sem valószínű. Ennek mindenképpen szeretnénk utánajárni

– nyilatkozta Puskás László ügyvezető.