Kutatás: nemcsak a tüdőt, hanem az agyat és a vesét is károsíthatja a koronavírus

"A kórházi kezelésre felvett első 5449 páciens 36,6 százalékánál alakult ki akut vesekárosodás" - közölte Kenar Jhaveri, a New York-i Great Neckben lévő Hofstra-Northwell intézet nefrológusa. Az intézmény kutatási eredményeiről a Kidney International című szaklapban számoltak be.

Akut vesekárosodás akkor történik, amikor a vese képtelenné válik szűrőfeladata ellátására. Azoknak a pácienseknek, akiknél veseelégtelenség lépett fel, 14 százaléka szorult dialízisre - fejtette ki Jhaveri. Ez az eddigi legnagyobb, a Covid-19-betegek vesekárosodását vizsgáló tanulmány.

Megállapították, hogy a veseproblémák hamar jelentkeznek, a páciensek 37,3 százaléka vagy már elégtelen veseműködéssel érkezett a kórházba, vagy a felvételt követő 24 órában alakult ki náluk a betegség. Sok esetben a veseelégtelenség abban az időszakban lépett fel, amikor a súlyosan beteg pácienst lélegeztetőgépre kellett tenni - mondta Jhaveri.

A kutatásban vizsgált több mint ezer, lélegeztetőgépre kapcsolt páciens 90 százalékánál alakult ki akut vesekárosodás. Azon 925 beteg között, akinek nem volt szüksége gépi lélegeztetésre, 21,7 százaléknál alakult ki vesekárosodás. Jhaveri kiemelte: a nagyon beteg pácienseknél gyakran alakul ki veseelégtelenség, amikor betegségük súlyosabbá válik.

- mondta a szakértő. Ugyanakkor hozzátette: a betegség kockázatának kitett páciensek arányának ismerete segíthet a kórházaknak abban, hogy felmérjék, mennyi és milyen eszközre és munkaerőre van szükségük.

Folyamatban vannak az agyat érintő kutatások is

Az MTA szerdán közölte, hogy a KOKI munkatársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát.
A kutatásban részt vevő Dénes Ádám elmondta: pár hónap alatt választ kaphatnak a kérdésre, hogy a koronavírussal fertőződött betegek agyszövetében jelen van-e a vírus, ha igen, mely agyterületeken, illetve, hogy a vírus fertőzheti-e például az idegsejteket. Hozzátette: azt is rövid idő alatt fel lehet térképezni, hogy a fertőzöttek agyában milyen gyulladásos faktorok vannak jelen és milyen mennyiségben.

Dénes Ádám kiemelte: ezen ismeretek birtokában választ lehetne adni arra, hogy az antivirális szernek be kellene-e jutni az agyba, vagy hogy vannak-e olyan eljárások, amelyekkel a neurológiai tünetek mérséklésével lehetne javítani a betegek általános állapotán.

- mondta a kutató. Megjegyezte: jelenleg az orvosok "próba-szerencse alapon" igyekeznek segíteni a betegeken, mivel a koronavírus-fertőzésben elhunytak boncolását nagyon kevés helyen engedélyezik a világon, így adat is kevés van arról, hogy a súlyos esetekben milyen mértékű az idegrendszer érintettsége.

Dénes Tamás az agy lehetséges érintettségéről szólva kiemelte: gyulladásos folyamatok és lokális fertőzés is hathat az agyra.
Kifejtette: hosszan tartó fertőzés esetén, még ha az lokalizált is, például a tüdőben, "rendkívül sok gyulladásos faktor szabadul el a keringésben és ezek előbb utóbb elérik az agyat is". Példaként említette, hogy influenzás megbetegedés esetén több tünet, mint a levertség vagy a szapora szívverés annak következménye, hogy a "gyulladásos faktorok elérik az agy különböző területeit, és ott változásokat okoznak".

A koronavírusos megbetegedés esetén tehát a felfokozott gyulladás nemcsak a perifériás szervek keringésére hat, hanem nagyon komolyan befolyásolhatja az agyi légzőközpont vagy más agyi központ működését, így okozva még súlyosabb tüneteket. Ehhez pedig nem is kell, hogy a vírus bejusson az agyba.

A másik kérdés, hogy a "fertőző ágens ezenfelül is jelen lehet az agyszövetben, és ott külön gyulladást okozhat, illetve befolyásolhatja ezeken a területeken az idegsejtek működését". Erre más, járványt nem okozó koronavírusok, mint a SARS és a MERS vírus esetében van is bizonyíték - mondta a kutató.