Jó-e a vitamin influenza ellen?

Vajon miért tör ki mindig télen az influenzajárvány? Erre sok teória létezik a télen legyengülő immunrendszertől a vírus terjedésének és túlélésének kedvező alacsonyabb páratartalomig. A dolgot alaposan megkavarja, hogy a trópusokon is van influenza, ráadásul a járványok tipikusan az esős évszakban történnek. Erre az ellentmondásra nyújt választ egy aránylag újkeletű, nem teljes körűen bizonyított elmélet, ami az influenzajárvány kitörését az emberekben lecsökkenő D-vitamin-szinttel magyarázza. A D-vitamin egyik fontos forrása a napsütés, vagyis az abban levő UV-sugárzás, ami nyáron - illetve a trópusokon a száraz évszakban - nyilván erősebb, mint télen. A megoldás tehát a D-vitamin szedése, tartja ez az iskola - írja az Index.

Persze ez sem ennyire egyszerű. D-vitaminból rögtön ötféle is van, ezek közül a D2 és a D3 a legfontosabb. A D3 az, ami a bőrünkben is termelődik napfény hatására, és ez van tipikusan a D-vitaminban gazdagnak tartott élelmiszerekben, mint például a hal. A D2-t szintetikusan állítják elő. Az összes D-vitamin-variánsra igaz, hogy nem az eredeti formájukban hasznosak, hanem a májban, majd a vesében lebomolva jön létre belőlük az aktív hatóanyag, a kalcitriol nevű anyag, ami már sokkal inkább úgy viselkedik, mint egy hormon, nem mint egy vitamin. A SOTE felmérése szerint a tél végére a magyar lakosság 90 százalékának alacsony a D-vitamin-szintje, 30 százalék pedig súlyosan vitaminhiányosnak tekinthető. Mivel a szervezetünknek szükséges D-vitamint nem tudjuk kizárólag étkezéssel bevinni, influenza ide vagy oda, ha nem süt a nap, más formában kell pótolni.

A D-vitamin napi ajánlott bevihető mennyisége felnőtteknek 2000 nemzetközi egység, ezt 1997-ben határozta meg egy amerikai szervezet, az Institute of Medicine, és tőlük vette át aztán nagyjából az egész világ. 2010-ben felülvizsgálták az ajánlatokat, akkor sokan azt várták, hogy az új kutatások fényében drasztikusan emelkedik majd ez az érték. Nem így lett, csak a “még nem jár a túladagolás kockázatával" szintet határozták meg 10 000 egységben. Más kutatások napi 50 ezer egységnél húzták meg azt a vonalat, ahol már káros a túladagolás.

Az influenza ellen, illetve az immunrendszerünk megerősítésére a másik fontos szer a C-vitamin, leánykori nevén aszkorbinsav. Bár a korai kétezres években volt egy nagy tudományos leleplezés-hullám, ami azt állította, hogy a C-vitamin valójában nem jó sem a megfázás, sem az influenza ellen, a tudomány jelenlegi állása megint az, hogy dehogynem, sőt, ez talán a legfontosabb fegyver. Az áltudományé pedig az, hogy a C-vitamin egyenesen a rákot is képes gyógyítani, nagy dózisban, intravénásan adagolva. Ebben annyi az igazság, hogy valóban léteznek ilyesmivel foglalkozó kutatások (a rák ellen gyakorlatilag mindent kipróbálnak a laboratóriumokban, már-már próba-szerencse alapon), de nagyon korai fázisban és nagyon vegyes eredményekkel.

C-vitaminból a napi ajánlott mennyiség felnőttek számára 100 milligramm, a még kockázatok nélkül fogyasztható mennyiség pedig 2000. Mivel az aszkorbinsav vízben oldódik, a szervezet a túladagolás ellen könnyen tud védekezni: egyszerűen a vizelettel kiválasztja a nem felhasznált mennyiséget. Ezért szinte bármennyi C-vitamint beszedhetünk, különösebb bajunk nem lesz tőle (azért a vesének nem tesz jót).