Súlyos baleset, összetört autók: mire fizet a biztosító?

Egy közúti balesetet követően a legfontosabb meggyőződni arról, hogy történt-e személyi sérülés. Abban a sajnálatos esetben, ha igen, rendőrt és mentőt kell hívni. Telefonon több helyről is kérhetünk segítséget, melyek közül a legfontosabbak a mentők (104), a tűzoltók (105) és a rendőrség (107). Mobilról a legcélszerűbb az általános segélykérő telefonszámot, a 112-es számot tárcsázni, illetve az autópályák mentén is vannak segélykérő telefonok, általában 2 kilométerenként.

Bár kétségtelen, hogy egy karambolt követően gyakran nem is tudjuk "hol áll a fejünk", nagyon fontos, hogy a segélyhíváskor feltétlenül mondjuk be a telefonszámot, melyről a hívást intézzük, közöljük a baleset pontos helyét, vagy legalább hozzávetőleges tájékozódási pontokat, illetve ismertessük a sérültek számát, korát, nemét és az esetleges különleges körülményeket is. Az is nagyon fontos, hogy az egyéb veszélyforrásokról se feledkezzünk meg értesíteni a diszpécsert ( pl.: leszakadt nagyfeszültségű vezeték, kiömlött vegyi anyag, stb). Végezetül figyeljünk a mentős kérdéseire, s csak akkor rakjuk le a telefont, ha már bontották a vonalat.

Ha nem sérült meg senki

A személyi sérülést egyébként külön adatlapon kell bejelentenünk a biztosítónk felé, a káresemény után minél hamarabb. Amennyiben nem sérült meg senki a balesetben nem kötelező a hatóságot értesíteni, azonban vannak olyan esetek, amikor mégis ajánlott ezt megtenni. Abban az esetben például, ha a baleset jelentős anyagi kárral járt, vagy külföldi, illetve közüzemi feladatokat ellátó járművel csattantunk, szintén érdemes lehet a hatóságok értesítése.

Abban az esetben sem árt bevonni a hatóságokat, ha a felelősség elismerésével kapcsolatban nem jutunk dűlőre. Itt érdemes kiemelni, hogy a rendőri intézkedés minden esetben eljárást von maga után, ami jókora plusz költséget jelenthet a vétkes félnek. Azt sem árt tudni, hogy amennyiben értesítettük a hatóságot, mindenképp meg kell várni a járőröket, s ez akár hosszú órákig is eltarthat.

Egy kis papírmunka

A biztosítási kárrendezéshez elengedhetetlen, hogy a másik féllel karöltve, még a helyszínen kitöltsük az Európai baleseti bejelentőt, ismertebb nevén a kék-sárga betétlapot. Bár a betétlapot ingyenesen be lehet szerezni, mégis előfordulhat, hogy nincs kéznél a sorsdöntő pillanatban. Ebben az esetben érdemes egy üres papírra felírni a baleset körülményeit; napokkal a baleset után ugyanis aligha emlékezhetünk minden egyes körülményre, arról nem is beszélve, hogy ilenkor a vétkes fél könnyedén kitérhet kötelezettsége alól.

A bejelentő lap kitöltése ugyanakkor - mint az a nyomtatványon is olvasható - nem jelenti a felelősség elismerését, a balesetek körülményeinek leírása csak a gyorsabb kárrendezést szolgálja. Mindazonáltal a biztosítói kifizetéshez nem elegendő például az Európai baleseti bejelentő, annak kiegészítéseként egyéb adatokat is kérnek a társaságok.

A nyomtatvány helyes kitöltése a lelke az egész folyamatnak, ugyanis, ha rosszul töltjük ki, akkor nem sok jóra (és pénzre) számíthatunk a biztosító részéről. Nagyon fontos például tisztázni, hogy ki a baleset okozója, illetve ki a vétlen károsult. Szintén elengedhetetlen, hogy mindkét jármű vezetője az aláírásával igazolja a kitöltött betéti lapon szereplő adatok valódiságát, s ne feledkezzünk meg az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről sem. Ezt követően az érintettek a bejelentő egy példányát vegyék magukhoz, mely birtokában tudják igényeiket érvényesíteni a biztosítóknál.

A baleseti bejelentőlappal mind a károsultnak, mind a károkozónak jelentkeznie kell a saját biztosítójánál. A károkozónak 5 nap áll a rendelkezésére, hogy a felelősségbiztosítását gondozó társaságnál bejelentése a káreseményt (ha van Casco kötvényed, saját károd ezen keresztül térítik meg). A károsult személynek pedig 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójánál a saját kárigényét bejelentse. A károkozást a baleseti bejelentő lap személyes leadásával, vagy elektronikus (telefax, e-mail) és postai úton történő megküldésével jelenthetjük biztosítónk felé. Ha a károkozó külföldi állampolgár volt, a kárt a Mabisz bármelyik tagbiztosítójánál bejelentheted. Ebben az esetben fontos feljegyezni a károkozó külföldi felelősségbiztosítójának nevét, a birtokában lévő zöldkártya számát és érvényességi idejét is.

Mi a teendő akkor, ha külföldön történik a baleset?

Ha külföldön kárt szenvedünk, illetve kárt okozunk, és az ellenérdekű féllel a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben egyetértünk, valamint egyéb ok (pl. személyi sérülés, vagy a baleset helye szerinti ország egyéb előírásai) miatt sem szükséges rendőrt hívni, a baleset másik részesével a fentiekben leírt módon, kölcsönösen töltsük ki az Európai Baleseti Bejelentőt, nem megfeledkezve annak aláírásáról sem.

Mindazonáltal a magyar károsultnak több lehetősége is van kártérítési igényének érvényesítésére. Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszer valamely tagországa területén következett be, és a kárt az Európai Unió valamely más tagállamában üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult igényével közvetlenül fordulhat a károkozó külföldi felelősségbiztosítójához vagy annak magyarországi kárrendezési megbízottjához. Amennyiben a balesetet nem az EU valamely tagországa területén üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult nem tudja igénybe venni kárrendezési megbízott segítségét. Ilyen esetben az igényt közvetlenül a külföldi felelősségbiztosítóval szemben lehet érvényesíteni. Ugyanakkor minden esetben figyelembe kell venni, hogy a kárigények elbírálása és a kár rendezése a baleset helye szerinti ország jogszabályai szerint történik.