Az autósok jelentős része továbbra sem használja ki a biztosítók közötti versenyben rejlő lehetőségeket.
Tavaly öt százalékkal csökkent a szociális hozzájárulási adó, amely megtakarítást jelentett a munkáltatóknak, így a korházaknak is. Eddig a kórházak megtarthatták az így spórolt összeget, most viszont bejelentkezett az állam érte. Dilemma előtt állnak a kórházigazgatók: a kormánynak vagy a hitelezőknek adják-e a pénzt - írja a Népszava.
A Magyar Állakincstár azzal kereste meg a kórházak főigazgatóit hétfőn, hogy fizessék be az államkasszába a tavaly járulékcsökkentés miatt náluk maradt plusz pénz "kötelezettséggel nem terhelt részét".
Ezeket az összegeket viszont egyes főigazgatók, mivel egy évig nem érkezett velük kapcsolatos utasítás, már elköltötték. Mások azt mondják, adósságaik miatt nem létezik kötelezettséggel nem terhelt tartozás, így nincs is mit befizetni. Megint mások pedig úgy gondolják, az állam azt várja el, hogy a teljes maradványösszeget beöntsék az államkasszába, és ne a kórházak adósságcsökkentésére költsék azt.
"A befizetési kötelezettség nem elvonás. A 2017-es költségvetés tervezésekor nem volt ismert, hogy a szociális hozzájárulási adó 5 százalékponttal csökkenni fog, így minden költségvetési szerv a K2 "Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó" előirányzaton 5%-kal magasabb forrást kapott, mint amennyit ténylegesen felhasználnia kellett.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A központi költségvetés intézményei évente készítenek költségvetést, éves keretből gazdálkodnak, működésük fedezetét az államháztartási gazdálkodás szerint úgy nevezett előirányzati rovatokon kapják a tényleges felhasználási célnak megfelelően. Kapnak előirányzatot személyi kifizetésre, járulékra, dologi kifizetésekre, beruházásokra, felújításokra. Mindez azért történik így, szigorúan szabályozva, hogy az intézmények működése minél hatékonyabb és átláthatóbb legyen, a különböző célokra adott források a maguk helyén, ellenőrizhetően kerüljenek felhasználásra.
Az egészségügyi intézmények az elmúlt időszakban számos plusz forrást kaptak, béremelések történtek, általánosságban emelkedett a finanszírozás, beruházásokra, felújításokra kaptak fedezetet fenntartói támogatás formájában az irányítószervtől (EMMI), és egyéb kormányzati forrásokból külön-külön kormánydöntésekkel. Ezen kívül több tucat Európai Uniós fejlesztési projekt és az Egészséges Budapest Program is folyamatban van, amelyek mind-mind többletforrást hoznak az ágazatba.
Az el nem költött szociális hozzájárulási adó-megtakarítás visszautalása azt a célt szolgálja, hogy a Kormány továbbra is átláthatóan, a valós szükségeknek megfelelően adhasson forrást azoknak az intézménynek és olyan célra, akiknek, amire ténylegesen szükségük van. A Kormány feladata a költségvetési szervek irányítása és működtetése, beleértve a pénzeszközök felhasználásának nyomon követését, illetve szükségleteknek megfelelő szétosztását is."
Nagy meglepetést okoztak a magyar fiatalok: ebben még a svédek és a hollandok is lemaradnak mögöttük
A magyar fiatalok 92,7 százaléka jónak vagy nagyon jónak tartja az egészségi állapotát.
Nem csak a feledékenység jelezheti az Alzheimer-kórt: 8 figyelmeztető tünet, amit sokan félreértenek
Sokan úgy gondolják, hogy az Alzheimer-kór első jele a memória romlása, pedig a betegség ennél jóval alattomosabban is kezdődhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







