Szerencsésen megúszták a magyarok: sokkal kevesebb volt idén a nyári viharkár

Erős kezdés után – szerencsére – jelentős visszaesés: így lehetne biztosítói szempontból összegezni a május 1- augusztus 31-e közötti viharszezon adatait. 2010 óta, amióta a MABISZ összesíti ezen időszak káradatait, csak 2018-ban érkezett ilyen kevés (kb. 63 ezer) bejelentés a társaságokhoz, ami a többi év felét-kétharmadát teszi csak ki. (Ez alatt a tizenhárom év alatt a káresetek összesített száma egyébként megközelíti a másfél milliót.) A kifizetett összegek tekintetében (közel 7,5 mrd forint) a szezon átlagosnak mondható, elmarad a tavalyi kiugrástól, az azt megelőző néhány csendesebb évhez viszonyítva visszatér az elmúlt évtized elejének-közepének szintjére.

Kedvező volt az időjárás

A viszonylag alacsonyabb számok az elmúlt két hónap – viharok tekintetében – kedvezőbb időjárásának köszönhetőek. Májusban és júniusban, vagyis a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartottunk, ami lényegesen meghaladta a 2021-es rekordév időarányos káradatait. (Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.) Júliustól viszont inkább a szárazság és az aszály okozott rendkívüli gondokat a gazdálkodóknak és a biztosítóknak is.

Az időjárás kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy idén eddig a legsúlyosabbnak a január 30-i orkán következményei bizonyultak, ami több, mint huszonhétezer bejelentés nyomán közel hárommilliárd forintjába került a biztosítóknak. A korábbi évek tapasztalata, hogy az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak a hagyományos viharszezonra.

Aranyat ér?

Az elmúlt négy hónapban egyébként május végén voltak a legkomolyabb viharok. Volt olyan károsult, aki épp, hogy megkezdte ingatlanja helyreállítását, és az újabb vihar nyomán már kénytelen volt megtenni a következő bejelentést. A főváros és Pest megye mellett Somogyból, Bács-Kiskunból, Szolnok, Borsod, valamint Baranya megyéből, Szegedről, Pécsről, Körmendről, Kaposvárról, Madarasról, Katymárról, Vaskútról érkezett aránylag nagyobb számú kárbejelentés a társaságokhoz.

Tavalyhoz hasonlóan idén is feltűnően sok volt a jégkár, valamint a tetőbeázások mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai adtak alapot a kárigényre. A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén a kárigények mintegy ezerrel elmaradnak a tavalyitól, a kifizetett vagy tartalékolt összeg (kb. 657 millió forint) valamivel több, mint kétharmada a tavalyinak (918 millió). A tavalyihoz képest mintegy hétszáz millió forinttal kevesebbet, 1,7 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett – a tavalyinál öt és fél ezerrel kevesebb - tizenöt és félezer káreseményre. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.)

Ne felejtsük a biztosítást!

A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

Az adatokból kiolvasható, hogy viszonylag kevés bejelentésre aránylag magas összeget fizettek ki a biztosítók. A viharokat illetően a százhúszezer forint feletti átlagkár húsz-negyven százalékkal haladja meg az elmúlt évekét. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek.

Egyre drágább helyreállítani

A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.

Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.