Idén még a nyári viharok is jobban tombolnak: mi jöhet még 2020-ban?

A júniusi ötmilliárd forintot követően a júliusi időjárási anomáliák legalább két és fél milliárd forinttal terhelték meg a biztosítók büdzséit, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).  (A gyorsjelentésben már benne vannak a vállalati, ipari, állami, önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatok is, amelyek jelen állás szerint mintegy negyedével járultak hozzá az összkárokhoz. Júniusban az ötmilliárdból mintegy kétmilliárdot tettek ki.)

Pontosabb adatokat majd csak augusztus végét követően lehet mondani, amikor a biztosítói szövetség számba veszi - az elmúlt tíz évhez hasonlóan - a május 1 és augusztus 31-e közötti időszak, a "viharszezon" károkozásai nyomán tett lakásbiztosítási bejelentéseket és a ténylegesen kifizetett összegeket. De annyi már most is megállapítható, hogy a kárkifizetések meg fogják haladják az elmúlt két évét (ami tavaly 4,1 előtte 3,1 milliárd forint volt). Tíz év alatt a viharszezon időszakában, összesen egy és negyedmillió kárbejelentést regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben.

Júliusban is - az előző hónaphoz hasonlóan - a főbb károkozóknak a jégverés, a vihar, a villámcsapás valamint a villámcsapás másodlagos hatása, a felhőszakadás, a beázás, árvíz, a szolgáltatás kimaradása számítottak. Az időjárási anomáliák nyomán szinte az ország egész területéről, kiemelten Budapestről, Győrből, Debrecenből, Pécsről, Dunaújvárosból, Nyíregyházáról, Karcagról, Miskolcról, Nagykanizsáról, illetve Zala, Somogy, Bács, Baranya, Szabolcs, Békés, Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok megyékből érkeztek bejelentések.

Az adatokból az látszik, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések szempontjából az elmúlt hétvégi zalai és somogyi katasztrófák anyagi következményei - a híradókban látott borzalmas pusztítás ellenére - sem számítanak kiemelkedőnek. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy a vihar és a felhőszakadás, illetve az ezek nyomán keletkező villámárvizek drámai mértékben elsősorban kisebb lélekszámú településekre sújtottak le. Másrészt a 73-74 százalékos biztosítottság csak az országos átlagot jelenti, ettől az egyes régiókon, településeken belül lényeges eltérések lehetnek.

Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.