Így nyom minket tele antibiotikummal a gyógyszerlobbi?

Világszerte egyre több antibiotikumot használnak az emberek, ez pedig fokozza azokat a félelmeket, melyek szerint előbb-utóbb haszontalanná válnak a gyógyszerek. Az antibiotikumok használatának további növekedését okozza, hogy egyes országokban, például Görögországban és Spanyolországban vény nélkül is kiadják ezeket a készítményeket.

Máshol a trend már megfordulni látszik: Nagy-Britanniában már igyekeznek csökkenteni az antibiotikumok használatát, mivel attól tartanak, hogy a gyógyszerek előbb-utóbb hatástalanokká válnak. Ugyanakkor sok, egykor szegény országban egyre gyakrabban használják, az afrikai orvosok például malária ellen alkalmazzák ezeket a gyógyszereket.

A szakértők attól tartanak, hogy előbb-utóbb elérünk egy pontot, amikor már a rutinműtétek is halálosakká válnak, mivel a gyógyszerek túl gyakori használata következtében olyan ellenálló kórokozók alakulnak ki, melyek megfertőzhetik a műtéten áteső betegeket.

Egy 76 országot vizsgáló tanulmány becslése szerint 2015-ben naponta 35 milliárd adag antibiotikumot használtak fel az emberek. Ez azt jelenti, hogy a 2000-es állapotokhoz képest 39 százalékkal nőtt fogyasztás.

A nagy jövedelmű országok közül Spanyolországban használják a legtöbb antibiotikumot, de szintén sok ilyen gyógyszert alkalmaznak Görögországban, Franciaországban, Belgiumban és Írországban.

A növekedés azonban azokban az alacsony jövedelmű országokban figyelhető meg leginkább, amelyekben a lakosság mostanra elég vagyonossá vált ahhoz, hogy megengedhesse magának az olyan antibiotikumok használatát, mint például a penicillinét. Gyakran akkor is ezt teszik, ha felesleges a gyógyszer alkalmazása.

Az antibiotikumok a bakteriális fertőzések ellen hatásosak, ám gyakran írják fel őket vírusos megbetegedések, például fülfertőzések vagy influenza ellen is, ami teljesen felesleges.

Korábban a gazdag országoknak oroszlánrészük volt ezen gyógyszerek használatában, ám mostanra néhány alacsony vagy közepes jövedelmű ország túlszárnyalta őket. Ez annak a következménye, hogy az emberek már többet engedhetnek meg maguknak, mint korábban, illetve ez a növekvő anyagi jólét párosul a városi életmódból és a közlekedési szennyeződésekből származó betegségek előfordulásának emelkedéséből. Az alacsony és közepes jövedelmű országok közül jelenleg Indiában, Kínában és Pakisztánban használják a legtöbb antibiotikumot.

A nemzeti mintákon alapuló adatok alapján 2000-ben még 11,3 napi adag jutott 1000 emberre, ám ez az érték 2015-re 15,7-re ugrott. A leggyakrabban használt antibiotikum, a penicillin fogyasztásának mértéke 2000 és 2015 között 36 százalékkal emelkedett. A legnagyobb ugrás a szegényebb országokban volt megfigyelhető, ahol a fogyasztás 56 százalékkal emelkedett, miközben a magas jövedelmű országokban 15-tel. Nagy fogyasztó az Egyesült Államok is, ahol az új antibiotikumok fogyasztása emelkedik.

Nagy-Britanniában már az adatokon is látszik, hogy törekednek az antibiotikumok használatának visszaszorítására: 2000-ben még 23,8 teljes napi adag jutott 1000 emberre vetítve, ám 2015-ben ez az érték már csak 23,2 volt.

(Daily Mail)