Tényleg a gyorshajtás a legfőbb bűnös?

A dandártábornok elmondta, az országos akció célja, hogy az ünnepi hétvégét ne lehessen fekete hétvégének nevezni, ahogy az elmúlt hétvégéket, amelyeken számos halálos baleset történt. Az ellenőrzések a legforgalmasabb utakra, a turisztikailag frekventált területekre, a városközpontokra, a szórakozóhelyekre, a városok ki- és bevezető szakaszaira, valamint az üdülőövezetekre koncentrál. A dandártábornok a passzív biztonsági eszközök használatára, a sebesség helyes megválasztására is felhívta a figyelmet. Beszélt arról is, hogy a rendőrség valamennyi, mintegy 200 sebességmérő eszközt beveti az akción.

Az ellenőrzés során megállítottak esetében az ittas vezetés kiszűrése érdekében szondáztatnak, továbbá elsősorban a biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszerek használatát figyelik. A rendőrség által gyűjtött előzetes - azaz a balesetet követő 24 órás helyzetnek megfelelő - adatok alapján 2012. január 1. és július 31. között összesen 8 233 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, ami 4,5 százalékkal kevesebb a tavalyi 8 625-nél. A múlt év első hét hónapjában 319-en haltak meg az utakon, idén 326-an. Valamivel kevesebb, 884-hez képest 879 volt az ittasan okozott balesetek száma. A balesetek legfőbb okai továbbra is változatlanok: minden negyedik baleset gyorshajtás miatt történik, ezt követi baleseti okként az elsőbbség meg nem adása, illetve a kanyarodási szabályok megsértése.

A balesetek 59 százalékát a gépkocsivezetők okozták, bár esetükben a rendőrség megjegyezte, hogy a közúti forgalmon belüli arányuk a legmagasabb. A teherautóvezetők 9, az autóbuszvezetők mindössze 1 százalékát okozzák a baleseteknek. A kerékpárosok, segédmotor-kerékpárosok és motorosok nem fordítanak kellő figyelmet a közlekedési szabályokra, gyakran ittasan közlekednek, és nem használnak védőfelszereléseket - mondta Halmosi Zsolt, aki szerint ők 5 százalékban felelősek a balesetekért.

A statisztikák alapján a hatóságok a gyorshajtást szokták megjelölni, mint legfőbb baleseti okot, és ennek az "üldözésére", szankcionálására fordítják a legtöbb időt, energiát, holott a többi ok - elsősorban az elsőbbségadás szabályainak betartására vonatkozó szabályok megszegése és a kanyarodási szabályok be nem tartása, de ide tartozik még a figyelmetlenség is - összességében több baleset forrása. Az ilyen jellegű magatartás a legtöbbször akkor sem kerül szankcionálásra, ha közvetlenül a rendőrök szeme láttára történik.

A balesetek számának és súlyosságának csökkentésére - természetesen a megfelelő, közérthető, és minden résztvevő által készség szinten elsajátított - szabályrendszeren kívül a megfelelő odafigyelés is szükséges. Ez vonatkozik az adott útszakaszra érvényes általános és konkrét szabályok alkalmazására, valamint a forgalom folyamatos figyelemmel kísérésére, hogy szükség esetén a lehető legjobb "menekülő útvonalat" válassza a járművezető, ami sok esetben nem a vészfékezés, mert azzal csak újabb kockázatos szituáció jön létre.

Ebben a hatóságoknak és a közlekedés résztvevőinek is együtt kellene működniük, aminek eredményeként a két fél nem az ellenséget, hanem a partnert látja egymásban. Kétségtelen, hogy könnyebb - és költségvetési bevételtermelő oldalról nézve hatékonyabb - a lesből, a megelőzésre való törekvés legkisebb jelét sem mutatva a sebességet mérni, majd az objektív felelősség alapján a büntetést postázni, mint a folyamatos koncentrációt, az új körülményekhez való alkalmazkodást és a megfelelő "válaszlépéseket" megtenni.