Nyugdíjtipp az állami rendszerbe visszalépők reálhozam döntéséhez

Cikkünk végén újra szavazhatnak az olvasók!

1,3 millió öngondoskodó rendelkezik önkéntes nyugdíjpénztári számlával

A PSZÁF által közzétett legfrissebb statisztikák szerint hazánkban a múlt év végén összesen 1 298 094-en rendelkeztek önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással. A válság utóhatásának tudható be, hogy az öngondoskodók száma egy év alatt 30 320-szal csökkent (két év alatt közel 110 ezerrel). A magánnyugdíjpénztárakat érintő drámai változások következtében az előttünk álló években arra számítunk, hogy a válságot megelőző, közel másfél évtizedes felfutás tovább folytatódik.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon a 2009-es 803,9 milliárd forintról a tavalyi év végére 862 milliárd forintra emelkedett (nem kell a nyugdíjtőzsdétől tartani a tagoknak, ugyanis a portfoliónak csak a 6,25%-át teszik ki a részvények). Az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek az egy évvel korábbi 96,3 milliárd forintról 83,7 milliárd forintra csökkentek. A tagdíjbefizetések több okból is emelkedhetnek 2011-ben: egyrészt a kedvezőbb adókulcsok következtében növekedett számos háztartás szabad jövedelme, a magánnyugdíjpénztárak "államosítása" után felértékelődnek a nyugdíjcélú megtakarítások, a tagok jó része az önkéntes számlájára kéri a reálhozamát.

Az egy tagra jutó vagyon 664 074 forint, amit a fent részletezett tényezőknek köszönhetően idén tovább növelhetnek a tagok. A múlt évben 39,1 milliárd forintnyi egyösszegű kifizetést és 434 millió forint járadékszolgáltatást teljesítettek a pénztárak, ezen időszakban a befektetési tevékenység eredménye 65,9 milliárd forint volt.

A legtöbb önkéntes nyugdíjpénztár honlapján online is létesíthetünk tagságot és akárcsak egy folyószámlán nyomon követhetjük a befizetéseinket. A nyugdíjpénztárak többsége infláció feletti hozammal kecsegtető befektetési lehetőségeket kínál a nyugdíjcélú megtakarításainak elhelyezésére (megjegyzés: a legfrissebb hozameredményeket a jövő héten teszi közzé a PSZÁF, amiről a Pénzcentrum.hu is beszámol majd).

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás az állam által egyik leginkább támogatott nyugdíjcélú önkéntes megtakarítási forma, amellett, hogy a hozam kamatadó-mentes, az egyéni befizetések után személyi jövedelemadó visszatérítésről is rendelkezhet a tag.

Havonta párezer forintot is megéri félretenni a nyugdíjas éveinkre

"Az önkéntes nyugdíjpénztárak igaz több mint másfél évtizede létező intézmények a magyar piacon, és az öngondoskodás egyik fő bástyájának kellene lenniük, azonban mindezidáig a pénztárak a fő funkciójukat nem tudták betölteni. Az adókedvezmény megszerzése sokkal inkább előtérbe került, mint a hosszú távú öngondoskodás, ennek legjobb példája, hogy sok esetben nem rendszeres havi megtakarításokat eszközölnek a tagok, hanem eseti, nagyobb összegű befizetéséket év égén. Pedig éppen azoknak lenne erre a megtakarítási formára a legnagyobb szükségük, akik átlagjövedelem környékén vagy az alatt keresnek.

A pénzügyi válság, valamint a magánnyugdíjpénztári szektorban zajló átalakítások kapcsán viszont felértékelődik a szektor szerepe, a legfontosabb előnyük ezeknek a pénztáraknak, hogy saját magunk döntünk a befizetett pénz nagyságáról, az nem függ az államtól, tehát ez nem is képezheti a második pillérhez hasonló "egészpályás letámadás" alapját. Az állam szóban már ígéretet vállalt arra, hogy támogatni fogja az önkéntes pénztárakat, a lehető legjobban úgy tenné, ha a rendszeres, havi megtakarításokat ösztönözné, és arra buzdítana, hogy akár kisebb, havi néhány ezer forintos összegekkel is megéri takarékoskodni az öregkorra" - mondta Szabics Zsolt, a Portfolio.hu nyugdíjszakértője.

A lakás-takarékpénztári megtakarítások esetén már hatályos az a számítási módszer, amely a rendszeres befizetésekre ösztönzi a takarékoskodókat. Ennek értelmében nem éri meg egy adott hónapban befizetni az egész évre vonatkozó megtakarítási összeget, mivel ilyen esetben csak az arra az egy hónapra vonatkozó állami támogatás illeti meg az ügyfelet. A szabály önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó kiterjesztésével visszaszorulhatnának az egyösszegű befizetések, ami a rendszeres megtakarítás felé terelné az öngondoskodókat.

A másik felvetés hátterében az áll, hogy különböző jövedelmi sávokban a jelenleg egységes 20%-kal szemben eltérő mértékű adókedvezmény illetné meg az ügyfeleket. A kisebb jövedelműek több, a magasabb fizetéssel rendelkezők alacsonyabb mértékű adókedvezményt vehetnének igénybe. Ezzel azokat támogatná jobban az állam, akik a jövedelmi viszonyaik miatt egyébként alacsonyabb összegű nyugdíjra számíthatnának.

Meddig lehet nyilatkozni a reálhozamról?

Sokan megijedtek február 28-án, amikor szárnyra kaptak olyan híresztelések, hogy aznap lejár a reálhozam felhasználásáról szóló nyilatkozat határideje. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megnyugtatta a közvéleményt, hogy a fenti dátum nem jogvesztő határidő, és az állami rendszerbe visszalépőket a magánnyugdíjpénztáraknak március 31-ig kell levélben felkérni nyilatkozattételre a tagokat.

Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja elmondta, hogy a tb-rendszerbe átlépő magánnyugdíjpénztári tagok legkésőbb augusztus végéig hozzájuthatnak az őket esetlegesen megillető reálhozamhoz. Korábban még májusi-júniusi kifizetési határidők is felmerültek, később olyan hírek kaptak szárnyra, hogy a procedúra akár az év végéig is elhúzódhat. Ennek tett pontot a végére a kormány és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felügyelete mellett augusztus végéig lebonyolítja a pénztári vagyon átadását.

Újra lehet szavazni a reálhozamról!