Készül a brutális KRESZ-szigorítás: részleteket árult el Vitézy Dávid, erre számítsanak az autósok

A szeptember 9-ig kitölthető kérdőív célja elsősorban a társadalmi vita elindítása volt a legégetőbb közlekedésbiztonsági problémákról – mondta el egy háttérbeszélgetésen Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Barna Zsolt közúti közlekedési ügyekért felelős államtitkár. A végleges, a KRESZ-t is érintő szabálymódosításokat tárcaközi egyeztetések, majd egy reprezentatív felmérés előzi meg.

A legélénkebb vitát a szakaszos sebességmérés hazai bevezetése váltotta ki. Vitézy rámutatott, hogy a rendszer kiépítésének eddig nem technikai, hanem politikai akadályai voltak, a korábbi kormányzat ugyanis tartott a népszerűségvesztéstől. A módszer lényege, hogy a hagyományos, pontszerű sebességméréssel szemben egy adott útszakasz elején és végén készített, időbélyeggel ellátott felvételek alapján számítják ki a jármű átlagsebességét. Ez a megoldás ott a leghatékonyabb, ahol nincsenek lehajtók, így a meglévő kamerarendszerekkel akár az autópályákon, vagy az Árpád hídhoz hasonló, kritikus városi szakaszokon is alkalmazható lenne. A nemzetközi tapasztalatok szerint az intézkedés felére csökkentheti a halálos balesetek számát.

Komolyan vizsgálják az osztrák szankciórendszer átvételének lehetőségét is. Ennek értelmében az extrém gyorshajtás és az illegális utcai versenyzés önálló bűncselekménynek minősülne, a súlyos baleseteknél pedig súlyosbító körülményként értékelnék a jelentős sebességtúllépést. Ausztriában a kirívóan nagy sebességgel közlekedők, illetve a visszaesők járművét a hatóságok elkobozhatják és elárverezhetik. Vitézy megjegyezte, hogy a közigazgatási eljárásokban jelenleg alkalmazott toleranciaküszöb szigorítása is indokolt lehet, hiszen jelenleg helyszíni intézkedés hiányában lakott területen 65 km/óráig, autópályán pedig 145 km/óráig nem szabnak ki bírságot.

A szankciórendszer átalakítása kapcsán felmerült a bírságok jövedelemhez vagy a jármű értékéhez kötött, progresszív megállapítása is, ám ez a felvetés erősen megosztja a közvéleményt. Szélesebb körű támogatottságot élvez viszont az objektív felelősség kiterjesztése. Eszerint a buszsávot jogosulatlanul használók, a vasúti átjáró tilos jelzésén áthajtók, illetve a villamospályán parkolók esetében a jármű üzembentartója is felelősségre vonható lenne. Ez gátat szabna annak a gyakorlatnak, hogy a sofőr azonosíthatatlansága miatt az eljárások eredménytelenül zárulnak.

Kiemelt téma az elektromos rollerek szabályozása. Az eszközök teljes betiltása nincs napirenden, a különböző kategóriák szétválasztása viszont igen. A tervek szerint a 25 km/óránál kisebb végsebességű rollerekre – bizonyos eltérésekkel – a kerékpáros közlekedés szabályai vonatkoznának. A gyorsabb, nagyobb teljesítményű eszközök ugyanakkor segédmotoros kerékpárnak minősülnének, így ezek használatához már kötelező lenne a bukósisak és a vezetői engedély. A bérelhető rollerek esetében a sisakhasználat általános előírása várhatóan elmarad, mivel ez logisztikailag ellehetetlenítené a megosztáson alapuló szolgáltatások működését.