Súlyos krízis közeleg a benzinkutakon: stratégiai újragondolásra lenne szükség, vagy óriási baj lesz Magyarországon

A kisebb benzinkutak tulajdonosai szerint fenntarthatatlan helyzet alakult ki a hazai piacon. Hiába emelkednek a nagykereskedelmi árak, a nagy hálózatok ezt nem érvényesítik a kiskereskedelemben, és akár a veszteséget is magukra vállalják. Ez a gyakorlat viszont tönkreteszi a független benzinkutakat, mert ha árat emelnek, elveszítik a vásárlóikat, ha viszont nem, a felhalmozódó veszteségek miatt mennek csődbe. Van olyan üzemeltető, aki már fel is hagyott a gázolaj értékesítésével. A szeretlekmagyarorszag.hu-nak Balogh József energetikai szakértő rámutatott, hogy a kétezer hazai benzinkút eloszlása rendkívül egyenetlen. Míg Budapesten egy-egy kút bezárása fel sem tűnik, addig Nógrád vagy Somogy vármegyében akár a mezőgazdaság leállását is okozhatja, ha a traktorokba nem jut gázolaj. A szakember hangsúlyozta, hogy a független kutak megmentése elengedhetetlen, nélkülük ugyanis felborulna a hazai ellátórendszer.

A korábbi, havonta mintegy 50 milliárd forintos terhet jelentő hatósági üzemanyagár a szakértő szerint kizárólag rövid távú politikai érdekeket szolgált, közép- és hosszú távon viszont súlyos károkat okozott a piacon. Kiemelte, hogy a kedvezményes ár költségeit a négymillió autótulajdonos helyett valójában az összes adófizető állta a különadókon keresztül. Pozitívumnak tartja ugyanakkor azt a kormányinfón is elhangzott felismerést, miszerint Magyarországnak szüksége van független üzemanyag-importőrökre. Rendkívül kockázatos ugyanis kizárólag a százhalombattai finomítóra támaszkodni, ezért stratégiai szinten kellene újragondolni az ellátást, és megteremteni az összeköttetést a szomszédos országok finomítóival.

Bár a kormányinfón, illetve a Magyar Péter által tartott sajtótájékoztatón is olyan grafikonokat mutattak be, amelyek szerint a magyar üzemanyag regionális szinten olcsónak számít, a szakértő ezeket inkább politikai, mintsem gazdasági illusztrációknak tekinti. Az ábrákról ugyanis hiányoznak a legfontosabb összefüggések, mint a devizaárfolyamok vagy a termékek adótartalma, ráadásul az idősorok sok esetben pont a legkritikusabb eseményeknél – például a 480 forintos ársapka időszakában vagy a tavaszi nagy áremelkedések előtt – megszakadnak. Ahogy Churchill mondta, "csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok" – idézte fel a szakértő.

Az üzemanyag árának ugyanis csupán 40-45 százalékát teszi ki maga a finomított termék, a többit a jövedéki adó, az energiaellátók jövedelemadója, a kiskereskedelmi különadó, majd az ezekre rárakódó 27 százalékos áfa adja. Az olcsóbb orosz kőolajból származó árelőny sem jut el a fogyasztókhoz, mivel a világpiaci és az orosz olaj ára közötti különbözetet a kormány különadó formájában elvonja.

Az ukrajnai és a közel-keleti háborúk elhúzódása miatt tartós árcsökkenésre nem lehet számítani. Ha a nemzetközi feszültségek következtében olyan kulcsfontosságú útvonalak zárulnak le, mint a Hormuzi-szoros vagy a Vörös-tenger bejárata, az globális ellátási zavarokhoz vezethet. Bár Magyarország fizikai kőolajellátása a Barátság és az Adria (JANAF) vezetékeken keresztül biztosítottnak tűnik, a finomítói kapacitások szűkössége és a 380 forint feletti euróárfolyam miatt a kutakon tapasztalható árak nagyrészt a világpiaci folyamatoktól függnek, amelyekre a hazai döntéshozóknak nincs ráhatásuk. Amennyiben pedig a magyar árak túlságosan elmaradnának a régiós átlagtól, azonnal újraindulna a piacot terhelő üzemanyag-turizmus, amit csak egy dinamikus, az adókat és az árfolyamokat is lekövető szakmai árazási rendszerrel lehetne elkerülni.