Adócsalók lehetnek a kisadózók? Rajtuk a bizonyítás terhe

Mint arra a Pénzcentrum.hujúlius közepén írt cikkében felhívta a figyelmet, eredeti formájában a munkaviszonyos foglalkoztatás megszüntetésére sarkallhatná a munkáltatókat az új adózási lehetőség, a kisadózó vállalkozások tételes adója. Ennek megakadályozására azt a megoldást találta ki az NGM, hogy a kisadózók számláinak ellenértékét ne lehessen költségként elszámolni. Egyes adószakértők emiatt kérdésesnek ítélték meg az új adónem sikerét, mivel úgy vélték, hogy a vállalkozásoknak nem éri majd meg kisadózókkal szerződni, vagy az árakat, díjakat legalább 10 százalékkal alacsonyabban érdemes meghatározni.

Angyal József okleveles adószakértő számításai azonban feketén-fehéren igazolták, hogy a számla elszámolhatóságának korlátozása miatti 10 százalékos árcsökkentés mellett is mindkét félnek megérte volna felmondani a munkaviszonyos szerződéseket, és kisadózó vállalkozóként "visszafoglalkoztatni" a dolgozókat.

Számítások korábbi cikkünkben: Így trükközhetsz az új kisadóval - ki nevet a végén?

Ennek kiküszöbölésére jócskán átírta a nemzetgazdasági tárca az eredeti törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés költségvetési és számvevőszéki bizottságán keresztül terjesztett be. A módosító javaslatcsomagról mai ülésén szavaz a parlament.

A beterjesztett indítvány szerint megszűnik az a korlát, hogy nem lehetne elszámolni a kisadózó vállalkozások által kibocsátott számla értékét. Ellenben a kisadózóval szerződőknek adatot kell majd szolgáltatniuk az adóhatóság részére minden kisadózóról, akinek a részére az adott évben 1 millió forintnál nagyobb összeget fizettek ki. Nyilatkozni kell a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a részére az adott évben juttatott összegről, illetve termékértékesítés esetén annak tényéről, szolgáltatásnyújtás esetén pedig a szolgáltatás TESZOR számáról. Az indoklás szerint erre azért van szükség, hogy a tételes adót fizető vállalkozások ne állítsanak ki fiktív számlákat, melyek a kisadózó vállalkozások számára pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményeznek, de a számlát befogadó társaság adóalapját eltüntetik.

A módosító indítvány szerint kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

A feketeleves viszont csak ezután következik. A javaslat szerint az adóhatóság az ellenőrzés során azt vélelmezi - az ellenkező bizonyításáig -, hogy a kisadózó és a vele szerződő partnere között munkaviszony jött létre. Az indoklás szerint ez azt jelenti, hogy ha a kisadózó vállalkozás ugyanazon adóalany számára éves szinten együttesen 1 millió forintnál nagyobb összegben állít ki számlát, akkor nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell bizonyítania, hogy nem színlelt szerződésről van szó.

A színlelt szerződésre vonatkozó vélelem akkor dől meg, ha a javaslatban felsorolt hat körülmény közül egynél több (vagyis minimum kettő - a szerk.) megvalósul. A módosítás szerint a következő körülmények a mérvadóak:

- a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
- a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
- az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
- a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
- a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
- a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

Angyal József jogilag aggályosnak tartja, hogy a törvény kvázi potenciális adócsalóként állítja be a kisadózókat, illetve a velük szerződőket, és az adóhatóságról a vállalkozókra száll át a bizonyítás terhe, miszerint nem vettek részt adócsalásban. Az adószakértő szerint a kisadózóknak a szerződésükben a javaslatban felsoroltak közül legalább két feltételt rögzíteniük kell, amely szerint azt nem lehet munkaviszonynak minősíteni. Vagyis például le kell szögezni, hogy a kisadózó a tevékenységét nem kizárólag személyesen végezheti, saját telephelyén, saját eszközeivel dolgozik.