2 °C Budapest

Ki élheti túl az áfaháborút? Megszólal a minisztérium

Pénzcentrum
2012. szeptember 12. 12:34

Továbbra is érvényesek azok a korábbi iránymutatások, adóhatósági tájékoztatók, amelyek az új áfatörvény 2008. január 1-jei hatályba lépése előtt hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazását segítették, és a tartalmuk az új szabályokra is alkalmazható. A számla csak akkor tekinthető fiktívnek, ha az adóhatóság az összes releváns körülményt figyelembe veszi - hangsúlyozza a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Pénzcentrum.hu kérdéseire adott válaszában.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Lapunk a közelmúltban több esetet is bemutatott, amelyekben az adóhatóság arra hivatkozva tagadta meg a forgalmi adó levonását az érintett adózóktól, hogy a számla kibocsátójánál szabálytalanságokat állapított meg. Időközben az Európai Bíróság több ítéletet is hozott, amelyekben egyebek között leszögezte: az adóhatóság akkor tagadhatja meg az áfa levonását, ha egyértelműen bizonyítja, hogy a vevő részt vett az adócsalásban. 

KATTINTS! Dúl az áfaháború! Itt a konkrét példa, hová csap a NAV
Óriási hír! Vége az önkényes áfavisszatartásnak?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 2008. január 1-jei hatálybalépésével új áfa-szabályozás lépett életbe. A korábban hatályos rendelkezések értelmezését segítette a 7003/2002. pénzügyminisztériumi irányelv, amely pontosan meghatározta, mely esetekben minősül a számla, illetve a gazdasági esemény fiktívnek, és mikor járnak el kellő körültekintéssel a számlát befogadó adózók. Az irányelvet azonban a jogalkotásról szóló 2010. évi 130. törvény 47. §-a visszavontnak minősítette - tudtuk meg korábban az NGM-től.

Ebből azonban nem következik az, hogy az irányelvben foglaltakat egyáltalán nem kellene figyelembe venni - derül ki a tárca lapunk kérdéseire adott válaszaiból. "Az irányelv visszavonásától függetlenül, annak tartalma irányadónak tekinthető - természetesen az időközben lezajlott jogszabályi változások figyelembevételével -, amennyiben az levezethető a hatályos jogszabályi rendelkezésekből" - fogalmaz az NGM. Ez azt jelenti, hogy az egységes gyakorlat és értelmezés alapján továbbra is érvényesek azok a korábbi adóhatósági tájékoztatók, iránymutatások, amelyek tartalma az új szabályokra is alkalmazható - áll a tárca levelében.

A szakminisztérium ugyanakkor hangsúlyozza: a tájékoztatók és iránymutatások nem bírnak jogilag kötelező erővel, hanem az adóalanyok számára jelentenek segítséget a jogkövető magatartás tanúsításához. Ugyanez irányadó az érintett PM irányelv esetében is, mely ugyan formálisan visszavonásra került, de az abban foglalt alapvető elvek továbbra is iránymutatásul szolgálhatnak.

A Pénzcentrum.hu szeretett volna konkrét iránymutatást kérni az NGM-től arra vonatkozóan, mely esetekben számít fiktívnek a számla, mi változott a 7003/2002. PM irányelvben foglaltakhoz képest, amely konkrétan tartalmazza a hibás, illetve a fiktív számla közötti különbséget? A minisztérium a következő választ adta kérdésünkre: "a PM Irányelv alapelvei érvényesek továbbra is. Az a körülmény, hogy mely esetekben tekinthető egy számla fiktívnek, nem írható körül egy egzakt fogalommal, hanem annak meghatározása esetről esetre, az összes releváns körülmény figyelembevételével történhet. Nem meglepő ez a megállapítás annak a fényében, hogy az adóhatóság az ellenőrzés során a bírósági eljáráshoz hasonló mélységben deríti fel a tényállást, és gyűjt bizonyítékokat, melyek összessége alapján hozza meg a végső következtetést".

A korábban bemutatott esetek adóhatósági megállapításaiból kiindulva konkrét kérdéseket is feltettünk a minisztériumnak, amelyek a következők voltak:

- A teljesítési időpont téves feltüntetése esetén fiktív számláról beszélünk?
- Fiktív, áfalevonásra nem jogosító számláról beszélünk, ha az eladó, szolgáltató nem vallja be, és nem fizeti meg az áfát?
- Fiktív, áfalevonásra nem jogosító számláról beszélünk, ha az eladó, szolgáltató feketén dolgoztatta az alkalmazottait, de befizette a számlában foglalt áfát?

Az NGM válasza így szól: "a kiemelt egy-egy körülmény önmagában nem alapozza meg a fiktív számlának minősítést, és ez alapján az adólevonási jog korlátozását, megtagadását. A teljesítési időpont téves feltüntetése ugyanakkor megalapozhatja az adott időszakra vonatkozóan az adólevonási jog megtagadását, amennyiben a hibás időpont-feltüntetés miatt a számlabefogadó adóalany az áfa levonási jogát, a levonási jog keletkezésének időpontját megelőzően gyakorolta".

Ennek alapján az augusztus 14-ei cikkünkben közölt esetben - amikor egy járműjavító cég egy alkatrészt korábbi szállítással kért, de azt az eladó a teljes megrendelésről kiállított számlában szerepeltette, amelynek teljesítési időpontja későbbi volt, mint a javításról kiállított számláé - a hangsúly azon van, hogy a hibás időpont-feltüntetés az adott időszakra vonatkozóan alapozhatja meg az áfalevonási jog korlátozását - értelmezi az NGM válaszát Angyal József okleveles adószakértő. Vagyis az áfalevonás idő-előttiséget kell megállapítani, ami azt jelenti, hogy nem az adott bevallási időszakban, hanem későbbi időpontban lehet levonni a forgalmi adót.

Milyen a helyes számla?

Az adóhatóság határozataiban következetesen azt hangsúlyozza, hogy a számlának alakilag és tartalmilag hitelesnek kell lennie (ez a kitétel az áfatörvényben egyáltalán nem szerepel, csak annyit ír elő, hogy az ügyletről legyen számla). A 2006/112 európai uniós irányelv a számlák tartalmára vonatkozó konkrét szabályokat tartalmaz. Emellett az irányelv 178. cikke rögzíti, hogy adólevonáshoz az egyes tagállamok által előírt alaki követelményeknek kell megfelelni. A Pénzcentrum.hu a minisztériumhoz intézett kérdésben arra várt választ, hogy a Magyarország által alkalmazott jogszabályok szerint milyen alaki követelményeknek kell megfelelni az áfalevonáshoz kapcsolódóan?

A szaktárca válaszában lényegében megerősítette a korábbi cikkeinkben leírtakat. Az NGM levelében a következőket írta: "az áfatörvény X. fejezete tartalmazza a számlázásra vonatkozó jogszabályi előírásokat. A számlában kötelezően feltüntetendő adatokról a 169. § rendelkezik, ezen túlmenően további áfatörvénybeli előírás a számla alaki követelményeire vonatkozóan nincs".

A minisztérium úgy véli, nem lehet általános jelleggel megfogalmazni, mely esetben számít egyértelműen bizonyítottnak, hogy fiktív a számla, és az adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az eladó, illetve a szolgáltató, vagy az értékesítési láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.

Mi számít kellő körültekintésnek?

A 7003/2002. PM irányelv részletesen szabályozta azt a kérdést is, hogy mit várhat el az adóhatóság az adózótól kellő körültekintés címén. Megkérdeztük a minisztériumot arról, jelenleg mi az elvárás? Meg kell-e például győződnie a vevőnek az eladó, szolgáltató adózási, foglalkoztatási moráljáról, ha igen, milyen mélységekben? A tárca kitérő választ adott kérdésünkre, mely szerint "az, hogy az adóalany eljárása megfelelt-e a kellő körültekintés előírásainak, az adóhatósági ellenőrzés során feltárt összes körülmény figyelembevételével dönthető el. A kellő körültekintés feltételének való megfelelés olyan cselekmények megtételét jelenti, melyek életszerűen elvárhatók egy ügylet során".

Szerettük volna megtudni, kíván-e új irányelvet kiadni az NGM, amely segíti az adózókat abban, hogy teljesítsék az áfatörvényben tételesen nem szabályozott kitételt, mi számít kellő körültekintésnek, mely esetben megfelelő, illetve fiktív a számla, valamint a gazdasági esemény, és iránymutatást ad az adóhatóság számára,mikor egyértelműen bizonyított, hogy fiktív egy számla, az adózó tudott vagy tudnia kellett volna az áfacsalásról, mi számít hibás számlának, mit kell tenni hibás számlák esetén, és mit lehet elvárni az adózóktól kellő körültekintés címén?

Válaszában az NGM közölte: "a 2012. január 1-től visszavontnak minősülő 7003/2002 PM irányelv helyett valóban nem került sor azt "pótló" irányelv kiadására - jogilag erre nincs is lehetőség. Megjegyezzük, hogy egyébként logikai szempontból sem lett volna indokolt azonos tartalommal új irányelvet kiadni, tekintettel arra a körülményre, hogy az érintett PM irányelv tartalmát az adózók ismerték. Az Európai Bíróság Mahagében-Dávid ügyben meghozott ítélete okán a PM irányelvben foglalt megállapítások aktualizálását a NAV szakértőinek bevonásával megkezdtük, mely eredményeként a témában egy új közös NGM-NAV tájékoztató kiadására kerülhet sor". A tárca hozzátette: "az ügyek egyedisége miatt rendkívül nehéz egységes, általánosan érvényes szempontrendszert kidolgozni - ezt erősíti az EU Bíróság ítélete is, mely szintén csak keret jellegű elveket határoz meg - ezért a tájékoztató megjelenésének várható időpontja még nem határozható meg".

Lehet-e "duplán beszedni" az adót?

Megkérdeztük a minisztériumtól azt is, előfordulhat-e az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazon jogviszony azonos minősítése mellett, hogy az adóhatóság az áthárított adót, illetve a törvényben meghatározott százalékértéket tartalmazó bizonylatot kibocsátó adózó adófizetési kötelezettségét állapítja meg, ugyanakkor a vevő levonási jogát vitatja?

Angyal József álláspontja szerint nem merülhet fel az áfacsalás gyanúja abban az esetben, ha a számla kibocsátója megfizette a költségvetésnek a forgalmi adót. Az adózás rendjéről szóló törvény 130. §-a ugyanis kimondja: "az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazon jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során".

A rendelkezés lényege, hogy ha a NAV vitatja az adólevonási jogot, akkor vitatnia kell a számlakibocsátó által megfizetett adót is. Az áfalevonást csak akkor lehet megtagadni, ha az adóhatóság bizonyítja, hogy az előzetesen felszámított adó megállapítása jogszerűtlen volt, mert adóelkerülést célzott. Ebben az esetben viszont vitatnia kell az előzetesen megfizetett áfát is - magyarázta korábbi cikkünkben az adószakértő.

Az adóhatóság viszont az általános forgalmi adóról szóló törvény 147. § (1) bekezdésére hivatkozik, amely szerint "...adófizetésre kötelezett az, aki (amely) számlán áthárított adót, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékértéket tüntet fel".

Ebben a kérdésben is állásfoglalást kértünk a minisztériumtól. Az NGM kérdéseinkre adott válaszában elsőként leszögezte, hogy az adóalany adófizetési kötelezettségét nem a számla kibocsátása, hanem az általa végzett adóköteles tevékenység ( termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) alapozza meg. Az áfatörvény 55. § 1. bekezdése kimondja, hogy az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).

A magyar áfarendszerben önmagában a számla kibocsátása, mint jogi tény, megalapozza a felszámított adó megfizetésének kötelezettségét. Erről az áfatörvény már korábban idézett 147. § (1) bekezdése rendelkezik, amely egyébként összhangban van a 2006/112 európai uniós irányelvvel.

A hivatkozott szabály az adólevonási jogból esetlegesen következő adóbevétel-kiesés veszélyét kívánja elhárítani. Azzal ugyanis, hogy a vevő (jogtalanul) áthárított áfát tartalmazó számlával rendelkezik, érvényesítheti adólevonási jogát, és nem zárható ki, hogy az adóhatóság előtt az ellenőrzés során - a sok számlára, az ellenőrzés időbeli korlátaira tekintettel - rejtve marad, hogy a számla alapján egyébként nem gyakorolható adólevonási jog.

A számlakibocsátó az áfafizetési kötelezettség alól akkor mentesül, ha általa végzett teljesítés hiányát bizonyítja, és a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik. Ez a feltétel alkalmas a fenti adóbevétel-kiesési kockázat elhárítására.

Amennyiben az adóhatóság tárja fel az ellenőrzés során, hogy nem volt gazdasági esemény, az áfát jogtalanul feltüntető számla alapján jogosan vitatja a számlát befogadó adóalany levonási jogát - véli az NGM. A tárca hozzáteszi: ha a gazdasági esemény nem valósult meg, akkor ezt a körülményt természetesen a számlakibocsátó ellenőrzése során is figyelembe kell venni.

 

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2022.01.20 09:24
Nem tudod, hogy mi akarsz lenni, ha nagy leszel? Vagy már nagy vagy, és még mindig nem tudod? A szen...
perfekt  |  2022.01.19 08:18
2022. évi első, közbeszerzési témájú bejegyzésünket - évek óta követett gyakorlatunknak megfelelően...
coachco  |  2022.01.18 16:34
Hetvenhét éve annak, hogy felszabadult a budapesti gettó. Ezt a hírt hallva eszembe jutott az a pár...
hrdoktor  |  2022.01.17 06:30
Bár a home office-ban az otthon kényelmében vagyunk, sokan tapasztalhatják, hogy a virtuális megbesz...
laskainelli  |  2022.01.15 18:39
A párban érkező klienseim egy része azzal a “panasszal” érkezik, hogy a kapcsolatukban hónapok óta n...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 20. csütörtök
Fábián, Sebestyén
3. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?