Most látszik igazán Trump ördögi terve a Közel-Keleten: minden felelősséget hárít az amerikai elnök - ebből még világégés is lehet?

Donald Trump a floridai Mar-a-Lagóból, baseballsapkában és nyitott ingben rögzített videóüzenetben jelentette be a háború megindítását Irán ellen. Az elnök megfogalmazta a győzelem kritériumait is: Irán rakétaarzenáljának és rakétaiparának megsemmisítése, haditengerészetének felszámolása, valamint a regionális terrorista milíciák semlegesítése.

Trump arra szólította fel az iráni népet, hogy ragadja meg a lehetőséget és döntse meg a rezsimet. Ezzel tulajdonképpen a rendszerváltás felelősségét az irániakra hárítja, ami egyben menekülőutat is biztosít számára, amennyiben a teheráni rendszer mégis túlélné a háborút.

Izrael elkötelezett, az egész Közel-Kelet ellen háborúzik

Benjamin Netanjahu hasonlóan fogalmazott: Tel-Avivban, egy épület tetején állva kijelentette, hogy Izrael és az Egyesült Államok együtt képes lesz megvalósítani azt, amiért negyven éve küzdenek: a terrorrezsim teljes szétzúzását. Netanjahu számára a tét nemcsak geopolitikai, hanem belpolitikai is. Az idei izraeli választásokon az iráni háborúban aratott meggyőző győzelem feledtethetné a 2023. október 7-ei biztonsági kudarcot, amelyért sokan őt teszik felelőssé.

A Legfelsőbb Vezető és vezető tanácsadóinak likvidálása súlyos csapást jelentett a rezsimre, de ez nem jelenti szükségszerűen annak összeomlását. Az Iszlám Köztársaság intézményrendszerét közel ötven éve úgy tervezték meg, hogy túléljen háborúkat és merényleteket. Szemben a Szíriában vagy Líbiában látott családi diktatúrákkal, Irán egy összetett politikai-vallási intézményhálózatra épül, amelynek elemei egymást átfedő hatáskörökkel rendelkeznek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Közelebb a világháború, mint eddig gondoltuk? Magyarország lehet az egyik legnagyobb vesztese

Hiába hittük, hogy a világháborúk kora végleg lezárult, egyre több jel utal arra, hogy a világ újraírhatja a 20. századot.

A rendszer védelmét több réteg biztosítja. Az Iszlám Forradalmi Gárda mintegy 190 ezer aktív katonával és akár 600 ezer tartalékossal rendelkezik, emellett a gazdaság jelentős részét is ellenőrzi. Vezetőinek tehát ideológiai és anyagi motivációjuk egyaránt van a hűségre.

A becslések szerint 450 ezer fős Baszídzs milícia a rezsim utcai ütőerejét adja. Bár Trump halállal fenyegette meg a fegyveres erők tagjait, ha nem teszik le a fegyvert, az Iszlám Köztársaságot átható mártíromság-kultusz közegében ez aligha változtat sokak elszántságán. A Legfelsőbb Vezető halálhírét az állami tévé sírva közölte, úgy fogalmazva, hogy "megízlelte a mártíromság édes, tiszta kelyhét".

Donald Trump robbantotta ki a Közel-Kelet háborúját, de lehet, hogy értelmetlenül?

Trump stratégiája óriási kockázatot rejt: arra nincs történelmi precedens, hogy pusztán légierővel rendszerváltást lehessen kikényszeríteni egy jól felfegyverzett ellenféllel szemben. Az eddigi tapasztalatok sem biztatók. Irakban Szaddám Huszein 2003-as eltávolítása évekig tartó háborút és a dzsihádista szélsőség megerősödését hozta. Líbia tizenöt évvel Kadhafi bukása után is szétesett, elszegényedett, bukott állam. Irán közel háromszor akkora, mint Irak, több mint kilencvenmilliós, soknemzetiségű lakossággal. Ha a rezsim összeomlik, a legrosszabb forgatókönyv a szíriai és iraki polgárháborúkhoz hasonlítható káosz.

Az amerikai-izraeli csapások kétségkívül szétverik Irán katonai kapacitásait, ami akkor is átrajzolja a közel-keleti erőviszonyokat, ha a rendszer túléli a háborút. Bár az irániak többsége valószínűleg örülne a rezsim bukásának, egy erőszakkal megdöntött rendszer helyén békés és működőképes alternatívát építeni hatalmas kihívás lenne. A háború harmadik napján ennek esélyeit felmérni még korai.