Súlyosan leszerepelt az amerikai hadsereg: a NATO rámutatott az egyik legnagyobb hiányosságukra

A szövetség védelmi tisztviselői által megerősített értékelések szerint a brit, norvég, finn és svéd fegyveres erők bizonyultak a leghatékonyabbnak az extrém hidegben és jeges terepviszonyok között végrehajtott műveletekben. Ezzel szemben az amerikai alakulatok felszerelésben és kiképzésben egyaránt elmaradnak európai társaiktól ezen a speciális területen.

A különbség látványosan megmutatkozott a tavaly Észak-Norvégiában tartott Joint Viking hadgyakorlaton. Katonai források szerint az amerikai egységek annyira alulteljesítettek a sarkvidéki körülmények között, hogy a gyakorlat vezetésének be kellett avatkoznia. Egy informátor beszámolója alapján "A gyakorlat parancsnokai arra kérték a finn tartalékosokat – akik a legrátermettebb sarkvidéki harcosok, és a gyakorlaton a támadók szerepét töltötték be –, hogy kíméljék az amerikaiakat". A sorozatos kudarcok demoralizálták az amerikai alakulatokat, és kellemetlen helyzetbe hozták a katonai vezetést.

A hadgyakorlaton a NATO különböző haderőnemeinek kellett megbirkózniuk a fagyos időjárással, a vastag hótakaróval és a korlátozott látási viszonyokkal. A rendszeresen ilyen körülmények között szolgáló finn tartalékosok minden területen – mozgékonyságban, állóképességben és harcászati összehangoltságban – felülmúlták amerikai kollégáikat.

Az amerikai lemaradás nemcsak a szárazföldi műveletekre korlátozódik. NATO-tisztségviselők rámutattak, hogy Washington még a kritikus fontosságú jégtörő haditengerészeti technológia terén is Finnországtól függ. Az európai – elsősorban finn és norvég – haditengerészetek évtizedes tapasztalattal és kifejezetten jeges vizekre tervezett flottával rendelkeznek, ami az amerikai haditengerészetből jelenleg hiányzik.

A skandináv államok képezik a NATO sarkvidéki védelmi rendszerének gerincét. Norvégia rendszeresen otthont ad téli hadgyakorlatoknak, Finnország jégtörő-kapacitást és kiváló szárazföldi egységeket biztosít, míg Svédország légierővel és haditengerészeti eszközökkel járul hozzá a térség védelméhez. Ezek az erők együttesen alkotják a szövetség elsődleges védelmi vonalát az Északi-sarkvidéken.

A tapasztalatok fényében a NATO parancsnoksága azt elemzi, miként lehetne optimálisan telepíteni az európai irányítású egységeket a térségben. A tervek között szerepel a légi felderítés kiterjesztése, a tengeri járőrözés fokozása, valamint a haditengerészeti jelenlét erősítése Grönland térségében és az Atlanti-óceán északi megközelítési útvonalai mentén. A szövetség jelenlegi stratégiája rugalmasan alakítható, de a módosításokhoz politikai egyetértésre van szükség a prioritásokat és a parancsnoki struktúrát illetően.