Kőkemény ultimátum: Trump teljes lefegyverzést követel

Trump a floridai sajtótájékoztatón beszélt, miután tárgyalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. „Ha nem szerelnek le – ahogy megállapodtak –, akkor nagy bajba kerülnek. Ezt nem akarjuk, de viszonylag rövid időn belül le kell szerelniük" – fogalmazott.

A találkozó előtt Trump jelezte, hogy öt fő témát terveznek megvitatni, köztük a gázai tűzszünet második fázisát, amelynek megkezdése januárra várható. A megállapodás októberben életbe lépett első szakasza a harcok felfüggesztését, az izraeli csapatok részleges kivonását, valamint az izraeli túszok és palesztin foglyok cseréjét tartalmazta.

A Trump 20 pontos béketerve alapján kidolgozott második fázis Izrael teljes kivonulását, a Hamász leszerelését és egy átmeneti palesztin kormányzó testület felállítását irányozza elő. Az elnök szerint Gáza újjáépítése hamarosan megkezdődhet, de részleteket nem árult el. Az ENSZ becslése szerint a területen a több mint két éve tartó harcok során az épületek több mint 80 százaléka megsemmisült.

A Ciszjordániával kapcsolatos kérdésekre Trump azt válaszolta, hogy Netanjahuval „nem értenek egyet száz százalékban", de szerinte megoldást fognak találni. Részleteket nem közölt, ugyanakkor hozzátette, hogy az izraeli miniszterelnök helyesen fog cselekedni.

Trump szeptemberben még kijelentette, hogy nem engedi Izraelnek Ciszjordánia annektálását. Az izraeli parlament azonban egy hónappal később egy előzetes szavazáson a bekebelezés mellett foglalt állást. A palesztinok és a nemzetközi közösség szerint az annexió gyakorlatilag véget vetne a kétállami megoldás lehetőségének.

A béketervben szereplő Béketanács felügyelné Gáza újjáépítését egy kétéves, megújítható ENSZ-mandátum keretében. A palesztinok egy "technokrata, apolitikus" bizottságot hoznának létre a mindennapi kormányzati feladatok ellátására.

A második fázisba való átmenetet több tényező nehezíti. Az izraeli hatóságok lassan haladnak a palesztin bizottság tagjainak jóváhagyásával, miközben folytatódnak a katonai csapások. Késik a biztonsági feladatokra tervezett nemzetközi stabilizációs erő felállítása is.

Egy nyugati diplomata szerint jelentős szakadék van az amerikai–izraeli és más országok elképzelései között. Míg Washington és Jeruzsálem irányító szerepet szánna az erőnek, addig a csapatküldésre felkért országok attól tartanak, hogy az "megszálló erővé" válna.

A Hamász közölte, hogy kész tárgyalni fegyverei "befagyasztásáról vagy tárolásáról", de ragaszkodik a fegyveres ellenállás jogához mindaddig, amíg Izrael palesztin területeket tart megszállás alatt. Egy amerikai tisztviselő szerint felmerült annak lehetősége is, hogy a fegyvereket készpénzért vásárolják vissza.