Új, rejtélyes bizniszbe kezdett Donald Trump: fű alatt milliárdokat kaszált rajta, tudhat valamit?

Mint ismert, Donald Trump elnöki karrierje előtt is vagyonos ember volt – igaz, az amerikai szupermilliárdosokat (a közkeletű tévhitek ellenére) sosem közelítette meg. Főként ingatlanbirodalmáról vált ismertté, többek között a New York-i Trump Tower révén, illetve a floridai Mar-a-Lago klubbal, amely mára politikai központtá is vált. Az évek során Trump üzleti portfóliója színesedett – reality show-k, szállodák, golfpályák, különféle termékek viselték (és viselik) a nevét. Azonban a legfrissebb, 2024-es pénzügyi beszámolója azt mutatja: mára gyökeresen átalakult, miből is él a volt elnök.

A Reuters által megszerzett szövetségi vagyonnyilatkozat szerint Donald Trump legalább 600 millió dollárnyi bevételt könyvelhetett el 2024-ben, miközben a teljes eszközállománya legalább 1,6 milliárd dollárra tehető. Ez a kimutatás nemcsak számokat közöl, hanem egy új korszak térképét rajzolja fel: azt, hogyan lett Trumpból digitális korszakra hangolt márkagép, aki a hagyományos vagyontárgyait kiegészítve – vagy épp háttérbe szorítva – kriptovalutákból, mémcoinokból, NFT-kből és terméklicencekből húz ki dollárszázmilliókat. És mindezt szinte észrevétlenül.

A golf maradt a biztos alap – egyelőre

Annak ellenére, hogy Trump üzleti aktivitása ma már erősen online térbe is átnyúlik, a klasszikus golf- és szállodaipari érdekeltségei még mindig stabil pénzforrásnak számítanak. A 2024-es adatok szerint az amerikai golfpályák és hotelek összesen 378 millió dollárt termeltek, ebből csak a floridai Trump National Doral egymaga 110 milliót hozott a konyhára. Emellett további 22 millió dollár érkezett menedzsmentdíjakból, amelyek a pályák napi üzemeltetéséhez kapcsolódnak.

A külföldi érdekeltségek sem maradtak tétlenek: Skóciában és Írországban található pályák 39 millió dollárnyi bevételt generáltak, míg a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában – például Dubajban, Vietnámban és Indiában – különféle névhasználati és fejlesztési díjakból további 31 millió folyt be. Itt már nem is feltétlenül fizikai tulajdonról van szó, sokkal inkább Trump márkanevének bérbeadásáról.

Kriptó: a mellékvágányból főnyeremény lett

A legmeglepőbb sorok azonban nem a golfpályákon, hanem a blokkláncon találhatók. A jelentés szerint egyetlen tokenértékesítés – a World Liberty kripto-projekt – 57,3 millió dollárt hozott. Ráadásul Trump személyes „kincstárában” 15,75 milliárd (!) darab governance token is található, amelyek potenciálisan további, később realizálható vagyont képviselnek.

Még érdekesebb a helyzet a $TRUMP mémcoin esetében. Ez a politikai tartalmakkal fűtött kriptovaluta virálisan terjedt, és bár a jelenlegi beszámolóban még nem szerepelnek a hozzá kapcsolódó bevételek, a Reuters szerint 2024 elejére már 320 millió dollárnyi díjbevételt generált – ez minden bizonnyal a következő év jelentésében fog majd hivatalosan is feltűnni. Akárhogyan is, ez már nem hóbort vagy PR-játék: Trump belépett a Web3 gazdaságába, és ott is komoly játékos lett.

De lássuk, pontosan milyen bevételekkel is rendelkezik a jelenlegi amerikai elnök, és ezek milyen arányban oszlanak meg:

Mint látható, a táblázatból egyértelműen kirajzolódik, hogy bár a volt elnök vagyonát sokan digitális fordulatként értelmezik, pénzügyi szempontból még mindig a hagyományos üzleti lábak viszik a prímet. Ugyanakkor az is világos, hogy az új, alacsonyabb működési költségű bevételi formák egyre jelentősebb szeletet hasítanak ki a teljes tortából.

EZ IS ÉRDEKELHET

Döntött az amerikai szenátus: hamarosan új kriptovaluta nevével ismerkedhetünk meg?

Az amerikai szenátus 66-32 arányban megszavazta a kriptovaluták egy típusát, a stablecoinokat szabályozó, úttörő jellegű törvényjavaslat előrelépését.

A kriptó ingoványos talaj – Trump mégis rálépett

A kriptovaluták világa sosem volt a biztonságos, stabil befektetések terepe. Árfolyamai vadul kilengenek, a szabályozás sok országban képlékeny, és a szektor hírnevét nem egyszer árnyékolták be csalások, piramisjátékok vagy gyanús alapítók. Mindezek ellenére – vagy éppen ezért – a kriptó óriási növekedési potenciállal bír, amit a technológiai újdonságra, decentralizációra és spekulációra éhes befektetők gyorsan ki is használnak.

Az elmúlt időszakban – különösen 2023 végétől – a Bitcoin és több más nagyobb kriptoeszköz árfolyama kilőtt, újra a befektetői érdeklődés középpontjába helyezve a Web3 és DeFi világát. Ebben a kontextusban Trump belépője már nem tűnik annyira meglepőnek – sokkal inkább stratégiai érzékről árulkodik. Ráadásul Trump nemcsak passzív szereplőként vesz részt a kriptószcénában, hanem politikailag is rájátszik a kripto-szimpatizáns közönségre.

2024 tavaszán például bejelentette, hogy elnökként létrehozná az „amerikai kripto-tartalékot”, amely szerinte elősegítené a pénzügyi szuverenitást és csökkentené a hagyományos bankrendszertől való függést. Bár a javaslat mögött egyelőre nincs kiforrott jogi keret, a kommunikációs irány világos: Trump a kriptohívő amerikaiakat is meg akarja szólítani – és közben nem pusztán szavazatokat, hanem befektetői figyelmet is gyűjt.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a republikánus párt egyre inkább nyitott a kripto irányába, különösen azután, hogy a Biden-adminisztráció több szigorító lépést is kilátásba helyezett a szektorral szemben. Trump tehát nemcsak üzletet csinál, hanem pozíciót is épít a kripto-narratíván keresztül, új közönségrétegeket integrálva a politikai és gazdasági stratégiájába.

Brandből bevétel – fizikai termék nélkül

Az igazán frappáns az egészben, hogy az elnök nevét viselő termékek – gyakran mindenféle konkrét szerepvállalás vagy termelési háttér nélkül – több tízmillió dollárt hoznak. Az órák, cipők, parfümök, bibliák(!), sőt még a mémként futó NFT-gyűjtemények is kasszát csinálnak.

A jelentés szerint különféle jogdíjakból – például Trump Watches, licencelt cipők vagy a jobboldali közönségnek célzott Trump-féle Biblia – legalább 26 millió dollár származott. Az NFT-k terén sem volt rest a család: Donald saját kollekciója 1,16 millió dollárt termelt, míg Melania Trump NFT-gyűjteménye több mint 216 ezer dollárt hozott. Emellett az egykori First Lady rendszeresen kér hat számjegyű összegeket nyilvános fellépésekért.

A Trump-jelenség egyik kulcsa mindig is az volt, hogy önmagát nemcsak politikai vezetőként, hanem márkaként is pozícionálta. Ez a márka polarizál, de éppen ettől működik: aki utálja, gyűlöli, aki szereti, rajongással követi – és vásárol. A márka pedig ma már termel: nemcsak kampányadományok formájában, hanem termékek, NFT-k, platformok és befektetések révén.

A kripto ehhez csak egy újabb csatorna, amin keresztül a Trump-név „pénzzé válik”. De érdemes látni: ez már nem klasszikus értelemben vett üzleti tevékenység, hanem identitás-alapú monetizáció. Az emberek nem azért vesznek Trump Watchot, mert az jobb órát mutat, hanem mert az identitásuk része lett, hogy azt viselik. És ugyanez igaz a mémcoinokra is: a $TRUMP megvásárlása egyfajta lojalitási aktus lett – egyszerre befektetés, politikai állásfoglalás és mémkultúra.

Celebként is üzletember

A 2024-es pénzügyi kimutatás nem pusztán egy adatsor – hanem esettanulmány a 21. századi celebgazdaságról. Trump üzleti modellje mára egyre kevésbé kötődik konkrét ingatlanokhoz, irodákhoz, gyárakhoz vagy szolgáltatásokhoz.

Helyette azt látjuk, hogy a Trump-név önmagában egy termék: politikai tőkévé konvertált ismertség, amelyből online kriptobefektetések, licencbevételek és virális tartalmak formájában dollárszázmilliók születnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elképesztő bizniszbe vágott a Trump-család: mire készülhet az amerikai elnök?

A Trump Organization új mobilszolgáltatást indít T1 Phone néven, amely havi 47,45 dollárért korlátlan hívást, SMS-t és adatforgalmat kínál.

Mi jöhet még? – A vagyon jövője és a politikai pálya összefonódása

A 2024-es pénzügyi kimutatás egy pillanatfelvétel, de benne van egy hosszabb távú átalakulás ígérete is. Az, hogy Trump bevételei ma már nagyobb részben jönnek digitális eszközökből és brandlicencekből, mint fizikai vállalatokból, az üzleti világ jövőjének egyik tükörképe. Ha Trump újra elnök lesz, az egész dinamika még tovább erősödhet: az állami pozícióval együtt járó láthatóság újabb platformokat és lehetőségeket ad a márka globális monetizálásához.

Másfelől azonban ez a modell komoly politikai-etikai kérdéseket is felvet. Hol húzódik a határ politikai szerepvállalás és profitorientált személyes brandépítés között? Meddig lehet elmenni az önmarketingben anélkül, hogy az nyílt összeférhetetlenséget idézzen elő?

A válaszok még nem világosak. Ami viszont biztos: Donald Trump nem pusztán üzletemberként gondolja újra önmagát – hanem elnökként is „üzleti termékké” válik. A 21. században ez már nem is olyan ritka.

Fotó: Allison Dinner, MTI/MTVA