Nagy a baj Parajdnál: késnek a munkálatok, ennek nem lesz jó vége

A szerdai helyszíni sajtótájékoztatón Soltuz elmondta, hogy a kivitelező két napja nem jut hozzá a szükséges betonmennyiséghez. Bár minden környékbeli betonkeverő üzemmel felvették a kapcsolatot, megoldás egyelőre nincs. A beszerzést az is nehezíti, hogy a beton minősége miatt csak 50 kilométeres körzetből szállíthatnak anyagot.

Eközben a sósvizű strand nyitásának előkészületei a tervek szerint haladnak, így július 1-jén megnyílhat a fürdő. A turisztikai létesítménytől a település a turisták visszatérését reméli.

A sóbányában felszerelt mikroszeizmológiai rendszer az elmúlt hat nap során tíz, jelentéktelen földtani eseményt rögzített. Szerda hajnalban először fordult elő, hogy a veszélyeztetett bányarészben nem történt újabb beomlás – feltehetően azért, mert a beáramlott víz telítődött sóval, így csökkent a romboló hatása.

Luci Ervin, a román vízügyi hatóság műszaki igazgatója arról számolt be, hogy jelenleg négy gramm/liter a víz sókoncentrációja Parajdon. A nagy teljesítményű szivattyúk továbbra is azon dolgoznak, hogy a Korond-patak vizét a bánya alatti szakaszra tereljék, megakadályozva annak érintkezését a sóval. A Korond-patakban és a Kis-Küküllőben nem tapasztaltak újabb halpusztulást, a Nagy-Küküllő és a Maros sótartalma pedig nem lépte túl a megengedett határértéket.

A bánya helyzete szerdán a román képviselőház napirendjén is szerepelt. Az AUR és az SOS Románia által kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottság felállítását elutasították, az RMDSZ képviselői tartózkodtak.

Ladányi László-Zsolt, az RMDSZ udvarhelyszéki képviselője a Maszolnak úgy nyilatkozott, hogy a kezdeményezés célja kérdéses, és emlékeztetett: jelenleg is zajlik a kormányzati vizsgálat, annak eredményére meg kell várni. Hozzátette: a szövetség álláspontja szerint a Salrom és a vízügyi hatóság vezetőit fel kell menteni, mivel szerintük a katasztrófa megelőzhető lett volna.

Bíró Barna Botond, Hargita megye tanácselnöke szerdán már a kivitelezővel kötött szerződés felbontását is kérte, a vállalatot „szakmai hiányossággal, felelőtlenséggel és arroganciával” vádolva.

A parajdi sóbányát májusban öntötte el ismét a felette folyó Korond-patak, miután az víz utat talált magának a föld alá. A bánya valamennyi szintje víz alá került, köztük a légúti betegségek kezelésére szolgáló turisztikai részleg és a Telegdy-bánya is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb nevezetessége, amely több száz vendéglátóhely és helyi család megélhetését is biztosítja.

Címlapkép: Veres Nándor, MTI/MTVA