Hatalmas lépésre készülnek a németek: ez a magyar gazdaságot is megrázhatja

Friedrich Merz kancellár és Lars Klingbeil pénzügyminiszter a Német Ipar Napján ismerteti azt a kilencpontos gazdaságélénkítő csomagot, amelytől a német gazdaság fellendülését várják. Bár a gazdasági kilátások javultak, és 2025-re mérsékelt növekedés prognosztizálható, ez önmagában nem orvosolja a strukturális problémákat. A kancellár által a választási kampányban is ígért "gazdasági fordulat" megvalósítása a fő célkitűzés.

A Handelsblatt által nyilvánosságra hozott program kilenc konkrét intézkedést tartalmaz: társasági adó csökkentése és új értékcsökkenési szabályok bevezetése; 500 milliárd eurós infrastruktúra-alap létrehozása; ipari energiaárak mérséklése és gázerőművek építése; munkaidő-szabályozás reformja és túlórák adókedvezménye; bürokráciacsökkentés, beleértve az ellátási lánc törvény eltörlését; technológiai fejlesztésekért felelős új minisztérium alapítása, különös tekintettel a kvantumtechnológiára és fúziós energiára; digitalizációs minisztérium létrehozása és digitális pénztárca bevezetése; tőkepiacok aktiválása és startupfinanszírozás bővítése; valamint új francia–német gazdasági együttműködés és európai tőkepiaci unió előkészítése.

A német gazdaságpolitikai fordulat Magyarországra is jelentős hatással lehet. A német gazdaság élénkülése fellendítheti a magyar exportot, különösen az autóipar és gépipar területén. Az energetikai és digitalizációs kezdeményezések az uniós források elosztásában is változásokat eredményezhetnek. A francia–német együttműködés megerősödése pedig átrendezheti az EU-n belüli politikai és gazdasági erőviszonyokat, amelyekhez Magyarországnak is alkalmazkodnia kell.

Merz kancellár álláspontja szerint az aktív külpolitikai szerepvállalás nem gyengíti, hanem erősíti a német gazdasági érdekérvényesítést, különösen az amerikai vámkonfliktusok fényében. Reményei szerint a befektetők újra felfedezik Németországot, ha látják a konkrét intézkedéseket. Ez különösen fontos, mivel az elmúlt években jelentősen csökkent a külföldi tőkeberuházások volumene az országban.

A vállalati szektor alapvetően pozitívabban viszonyul Merzhez, mint elődjéhez, Olaf Scholzhoz, akivel korábban nyílt konfliktusba kerültek. Az üzleti világ képviselői egy hozzájuk közelebb álló vezetőt látnak benne, bár kritikák is megfogalmazódnak, főként a társasági adó csökkentésének 2028-ig történő elhalasztása és a szociális hozzájárulások további emelkedése miatt.

Bár Merz programja ambiciózus, még nem sikerült a teljes német üzleti szféra meggyőzése. A fő kérdés nem a terv létezése, hanem annak hatékonysága: képes lesz-e valódi gazdasági fordulatot előidézni. Ez a kérdés Magyarország számára is kulcsfontosságú lehet, hiszen a német gazdaság teljesítménye régiónk gazdaságaira is közvetlen hatást gyakorol.