Pápaválasztás 2025: ezt a fontos dolgot sokan nem tudják a konklávéról - vajon ki lesz így az új pápa?

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Ferenc pápa halálát követően a mai napon vette kezdetét a pápaválasztó konklávé. Fontos esemény ez a katolikus egyház életében, hiszen (ideális esetben) a következő 10–15 évben az új egyházfő személye fogja meghatározni az egyház irányvonalát. Korábbi cikkünkben bemutattuk a legesélyesebb jelölteket, amelyek között a magyar Erdő Péter neve is rendszeresen felmerül.

Most az esemény apropóján összeállítottunk egy történelmi visszatekintést, amely bemutatja, miként alakult a pápaság szerepe az elmúlt kétezer év során – hogyan vált egy üldözött vallási közösség vezetője a világtörténelem egyik legnagyobb hatású spirituális alakjává. A Szent Pétertől Ferenc pápáig ívelő történet nemcsak az egyházról, hanem az emberiség szellemi, politikai és kulturális fejlődéséről is sokat elárul.

A pápaság története egyben a kereszténység története is – kétezer éve húzódik végig a világtörténelem nagy korszakain, a Római Birodalom bukásától a középkor sötét és fényes évszázadain át egészen a modern kor kihívásaiig. A római katolikus egyház feje, a pápa, nemcsak vallási vezető, hanem történelmi idők tanúja és alakítója is volt. De miként lett egy galileai halász utódjából a világ egyik legbefolyásosabb spirituális vezetője?

Péter apostoltól a római püspökségig

A katolikus hagyomány szerint az első pápa Szent Péter apostol volt, akit maga Jézus Krisztus bízott meg azzal, hogy vezesse nyáját: „Te Péter vagy, és én erre a sziklára építem egyházamat” – áll a Máté evangéliumában. Péter Rómában halt vértanúhalált, és a hagyomány szerint sírja fölé épült a mai Szent Péter-bazilika.

A római püspök már a korai kereszténység idején különleges tekintélynek örvendett, de a „pápa” (latinul: papa, „apa”) cím használata csak a 4. századtól vált rendszeressé. A 6. században I. Gergely pápa (590–604) már olyan egyházfői szerepet töltött be, amely egyértelműen jelezte a pápaság szellemi és politikai felemelkedését.

A középkor: hatalom, harc és hódítás

A középkorban a pápaság a császárok és királyok vetélytársává vált. A híres Dictatus Papae (1075) kimondta, hogy a pápa minden földi hatalom felett áll. Ez természetesen nem maradt válasz nélkül: az invesztitúraharcok évszázadokra megosztották az egyházat és az európai politikát.

Az egyházfők hadjáratokat is hirdettek: a keresztes háborúk nemcsak vallási, hanem gazdasági és politikai vállalkozások voltak. A 13. századra a pápaság elérte hatalma csúcsát, de a fénykor után gyors hanyatlás következett. A 14. században a pápák Avignonba költöztek, és ott hetven éven át francia uralkodók befolyása alatt álltak – ezt az időszakot nevezik az „avignoni fogságnak”.

EZ IS ÉRDEKELHET

Akár már szerdán meghozhatja döntését a konklávé: így zajlik a pápaválasztás, ez a pontos menete

A konklávé szavazati adatai titkosak, de számtalan pápaválasztó beszámolt a választásokról.

Skizmák, reformáció és ellenreformáció

A pápaság történetében az egyik legnagyobb válság az 1378-ban kezdődött nyugati egyházszakadás volt, amikor egyszerre két, majd három pápa is igényt tartott a trónra. A zűrzavart csak a konstanzi zsinat (1414–1418) tudta felszámolni.

A 16. században Luther Márton fellépése és a reformáció újabb súlyos kihívást jelentett: Európa megosztottá vált, és a pápaság elvesztette korábbi egyetemes tekintélyét. A katolikus egyház az ellenreformáció során (Tridenti zsinat, jezsuita rend megerősödése) próbálta visszanyerni befolyását.

A modern kor: visszavonulás és megújulás

A 19. században a pápaság elvesztette világi hatalmát, miután az olasz egység létrejötte során Róma is az új államhoz került. IX. Piusz pápa 1870-ben elvesztette a pápai államot, de ekkor született meg a „pápai csalatkozhatatlanság” dogmája is, amely új típusú szellemi tekintélyt adott az egyházfőnek.

1929-ben a Lateráni Szerződéssel létrejött a független Vatikánvárosi Állam, a világ legkisebb országa, ahol a pápa teljes szuverenitással uralkodik – nem földek és seregek, hanem lelkek fölött.

Az egyház szerepe a modernitásban

A 20–21. század kihívásaira a pápaság különbözőképp reagált. II. János Pál pápa kiemelkedő szerepet játszott a kommunista rendszerek bukásában, és igyekezett hidakat építeni más vallásokkal. XVI. Benedek inkább a hagyományok védelmezőjeként lépett fel, míg Ferenc pápa új stílust hozott: nyitott a társadalmi igazságosság, a klímaváltozás, a migráció és a szegénység témáira. Ezzel sok bírálatot és sok elismerést is kiváltott – mind a hívők, mind a laikus világ részéről.

Az egyház ma már nem parancsol, hanem párbeszédet keres. Ugyanakkor nem egyszerű a dolga: a pedofilbotrányok, a szekularizáció, és a hívek elfordulása komoly válságjelek. A modern világban a pápa sokszor inkább morális iránytű, mintsem vallási törvényhozó.

A pápa, mint popkulturális figura

A modern média világában a pápa nemcsak vallási vezető, hanem globális „brand” is lett. II. János Pált milliók ünnepelték stadionokban, XVI. Benedek elegáns és visszafogott stílusát sokan méltatták, míg Ferenc pápa a Twitteren is jelen volt, sőt mémek, pólók és életrajzi sztárja lett.

Egyesek szerint ez a jelenség segít közelebb hozni az egyházat a fiatalokhoz, mások szerint viszont túlságosan elvilágiasítja a pápai szerepet. Mindenesetre tény: ma már egy új pápa megválasztása világméretű médiahack, amelyet emberek milliói követnek élőben – akár hívők, akár ateisták.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegek kezdték el hirtelen nézni ezt a filmet streamingen: tavaly jelent meg, de most haraptak rá

A film április 20-án körülbelül 1,8 millió megtekintett percet generált, míg Ferenc pápa április 21-i halálát követően ez a szám 6,9 millió percre ugrott.

2025-ben újra pápát választunk: miben más ez, mint a többi?

A világ vallási és politikai helyzete is más, mint korábban: Latin-Amerika, Afrika és Ázsia katolikus tömegei új típusú pápát kívánhatnak. Lehetséges, hogy először nem európai vagy akár nem is latin-amerikai pápa lép Szent Péter trónjára?

A választás technikai részletei – a bíborosok konklávéja, a Sixtus-kápolna bezárása, a fehér füst – örök hagyományok szerint zajlik. De a mögöttes kérdés immár ez: ki tud hitelesen megszólalni egy megosztott, szekularizált, mégis spirituális válaszokat kereső világban?

A pápaság túlélte a birodalmak bukását, reformációt, forradalmakat és globalizációt. Ma új formát keres – hol morális iránytűként, hol szimbólumként, hol popikonná válva. De a kérdés ugyanaz maradt kétezer éve: kinek a hangja szólal meg, amikor a pápa megszólal?

Különlegességek és érdekességek

• A legrövidebb ideig uralkodó pápa I. Urban volt, aki mindössze 13 napig volt hivatalban 1590-ben.
• A legtöbb ideig hivatalban lévő pápa IX. Piusz (1846–1878), őt követi II. János Pál (1978–2005).
• Csak négy pápát avattak szentté a 20. században, ebből kettőt Ferenc pápa alatt (II. János Pált és XXIII.
• Jánost).
• Az egyetlen pápa, aki lemondott, mielőtt XVI. Benedek is ezt tette, V. Celesztin volt (1294). Benedek lemondása 2013-ban korszakváltás volt: a pápaság már nem csupán életfogytiglani pozícióként értelmezhető.

Címlapkép: Bruzák Noémi, MTI/MTVA