Megtalálták a világméretű klímatragédia ellenszerét? Kemény munka lesz, de ez lehet a kulcs

Minden év, amelyben a világ lemarad, növeli az extrém időjárási kockázatokat, amelyek emberek millióit sodorhatják veszélybe, és fenyegethetik a globális gazdasági növekedést. Egy friss értékelés szerint a hőmérséklet 1°C-os emelkedése a világ bruttó hazai termékének 12%-os csökkenésével lenne egyenértékű. „Valódi hatásai vannak az emberekre, a bolygóra, az iparra, a gazdaságokra, ha nem teljesítjük ezeket a célokat” – mondja Sherry Madera, a CDP, egy nonprofit szervezet vezérigazgatója, amely a vállalatokat és a kormányokat ösztönzi klímahatásuk adatainak közzétételére.

A megújuló energia megháromszorozása

Több mint 130 ország egyezett meg a tavalyi COP28-on, Dubajban, hogy 2030-ra megháromszorozzák a megújuló energiaforrások telepítését. Az International Energy Agency adatai szerint a napenergia kapacitása 2010 és 2024 között körülbelül negyvenszeresére nőtt, míg a szélenergia nagyjából hatszorosára bővült.

Ennek ellenére a jelenlegi ütem nem elegendő a célok eléréséhez. Az International Renewable Energy Agency szerint 2024-ben körülbelül fél terawatt megújuló energiaforrást telepítettek világszerte, miközben 2030-ig még 7,3 TW hiányzik. Ez azt jelenti, hogy több mint a világ jelenlegi, közel 9 TW-os teljes villamosenergia-termelési kapacitásának 80%-át kellene felépíteni tiszta energiaforrásokból.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt az újabb könnyítés: ennek örülhet, aki már felszerelte a napelemet, erre pályázhat most

Az adatgyűjtés és -kezelés digitalizációja, az adatalapú vezérlés elterjesztése hozzájárul az üzemzavarok elkerüléséhez.

A Big Tech cégek és a nettó zéró kibocsátás

A világ legnagyobb technológiai vállalatainak ambiciózus kibocsátáscsökkentési ígéretei – például a Google és a Meta célja, hogy 2030-ra elérjék a nettó zéró kibocsátást – nehézségekbe ütköznek a mesterséges intelligencia térnyerése miatt. Bár Bill Gates és mások szerint a technológia hosszú távon felgyorsíthatja a klíma-akciókat, az energiaigényes adatfeldolgozás rövid távon késlelteti az előrehaladást.

A Google kibocsátása a legutóbbi éves adatok szerint körülbelül kétharmadával nőtt 2020-hoz képest, a Meta pedig 64%-os emelkedést jelentett. A Facebookot tulajdonló vállalat adatközpontjainak villamosenergia-fogyasztása világszerte több mint egyharmadával nőtt 2023-ban, közel 15 millió megawattórára, és 2019 óta megháromszorozódott. A Microsoft szén-dioxid-lábnyoma 2020 óta több mint 40%-kal emelkedett.

Az Amazon az elmúlt két évben csökkenő szennyezést jelentett, ám megkérdőjelezték a megújuló energia jóváírásokra támaszkodó stratégiáját. Az Apple ezzel szemben arról számolt be, hogy a tiszta energia gyártásban való alkalmazása és a jobb újrahasznosítás révén 2015 óta több mint felére csökkentette kibocsátását.

Az erdőirtás megállítása

Több mint 130 ország vezetői, akik együtt a világ erdeinek 90%-áért felelősek, 2021-ben vállalták, hogy az évtized végéig megállítják és visszafordítják az erdőirtást.

2024-ben azonban 6,4 millió hektár erdő pusztult el, ami 45%-kal magasabb a cél eléréséhez szükséges ütemnél – áll a Forest Declaration Assessment jelentésében. Az erdők kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben, évente milliárd tonna szén-dioxidot kötnek meg, ám egyre sérülékenyebbek: a mezőgazdaság, bányászat, fakitermelés és az erősödő erdőtüzek miatt pusztulnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Üde színfolt a magyar vidéken: itt bizony nem lesz fakivágás, inkább növekedni fog az erdők száma

A természetalapú megoldások közé tartozó élőhelyrekonstrukciós programok a karbonellentételezésen túl ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújtanak.

Ahhoz, hogy az erdőirtást 2030-ra meg lehessen állítani, még gyorsabb ütemű csökkentésre lesz szükség, amihez a szegénységet és a kereskedelmi érdekeket is kezelni kell. Brazília példája ezt jól szemlélteti: az Amazonas régió 28 millió lakosának többsége szegény földműves, akik gyakran égetik le az erdőket földművelés céljából. Luiz Inacio Lula da Silva elnök politikája, például a távfelügyelet és a hitelekhez való hozzáférés korlátozása, 2024-ben 50%-kal csökkentette az erdőirtás ütemét Brazíliában.

Új pénzügyi mechanizmusok – például szén-dioxid-kibocsátási kompenzációk és külön alapok – segíthetik az erdők megőrzését. Marina Silva környezetvédelmi miniszter szerint pusztán szabályozással nem érhető el a cél, szükség van olyan finanszírozási megoldásokra, amelyek érdekeltté teszik a közösségeket az erdők védelmében.

Az Európai Unió szigorúbb erdőirtás-ellenes szabványokat vezetett be a kávé, kakaó, szója és marhahús importjára vonatkozóan, ám ezek alkalmazását kereskedelmi partnerek ellenállása miatt egy évvel elhalasztották.

Több elektromos jármű eladása

Az úton közlekedési kibocsátások megszüntetéséhez az elektromos járművek (EV-k) értékesítésének meredeken kell emelkednie. A BloombergNEF előrejelzése szerint az elektromos modelleknek 2030-ra az új autóvásárlások 70%-át kell kitenniük a nettó zéró cél eléréséhez.

Az EV-k eladása pozitív növekedési trendet mutat: idén várhatóan 16,6 millió elektromos autót adnak el, míg 2027-ben ez a szám több mint 30 millió lehet. Az elektromos közlekedés növekedése akár napi 6 millió hordó olaj iránti keresletet is megszüntethet 2030-ra az IEA szerint.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar jelentkezett az állami ingyen pénzért: álmaik autóját veszik meg belőle

A több mint 4300 pályázó közül körülbelül 3400 gazdasági társaság már megítélt támogatással és aláírt szerződéssel rendelkezik

Alapeseti forgatókönyvben, ha a kormányok nem vezetnek be új szabályozásokat, az EV-k az új autóeladások 45%-át teszik majd ki 2030-ra. A 70%-os cél mérsékelt további intézkedésekkel elérhető. A városi buszok és kétkerekűek szén-dioxid-mentesítése már előrébb tart, a háromkerekűek kicsi piaca pedig úton van a cél felé.

Azonban figyelmeztető jelek is akadnak. Néhány kulcspiac értékesítési növekedése lassult, és olyan nagy márkák, mint a Mercedes-Benz, visszafogták terveiket. Egy 14 autógyártóból álló csoport, amely 2023-ban az EV-eladások több mint 40%-át adta, 2030-as céljait 3,3 millió járművel csökkentette.

Még a Tesla is kérdéseket vetett fel stratégiájával: korábbi céljuk, miszerint évente 20 millió járművet adnak el 2030-ra, egy kevésbé konkrét céllá módosult. Jim Rowan, a Volvo Cars vezérigazgatója szerint „az elektrifikáció átmenete nem lesz lineáris, és a vásárlók és piacok eltérő ütemben haladnak." A Volvo ennek fényében elvetette azt a célját, hogy az évtized végére kizárólag plug-in modelleket árusítson.

Csökkenteni a divatipar ökológiai lábnyomát

A divatmárkák és textilipari gyártók célja az energia- és vízfelhasználás, valamint az emisszió csökkentése. A Textile Exchange nonprofit szervezet 45%-os üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentést tűzött ki a szektornak 2030-ra. A gyors divat jelenti a legnagyobb akadályt: „Túl sok ruhát fogyasztunk” – mondta Claire Bergkamp, a szervezet vezérigazgatója.

Az olcsó és trendi ruhák iránti kereslet 2023-ban 124 millió tonnára növelte a globális száltermelést, miközben az egy főre jutó ruhafogyasztás az 1975-ös érték kétszeresére nőtt. A fosszilis alapú poliészter használata és a textil-újrahasznosítás lassú fejlődése tovább nehezíti a helyzetet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így töltik fel az élelmes magyarok a ruhatárukat drága darabokkal fillérekért: egy vagyont spórolnak

A másodkézből vásárolt ruhák egyre nagyobb teret hódítanak Európában, ám összességében még mindig viszonylag szűk piaci szegmensről van szó.

A vízhasználat is jelentős gond: egyetlen pamut póló előállításához akár 2,700 liter víz is szükséges, ami egy ember 900 napos vízigényét fedezné.

A LVMH, amely több luxusmárkát is birtokol, 2030-ig 30%-os vízhasználat-csökkentést vállalt, de fogyasztásuk tavaly nőtt. Hasonló vállalást tett 130 cég, köztük a Marks & Spencer és a Primark, bár vízfogyasztásuk 2022-ben 8%-kal emelkedett.

A fenntarthatóság ára: több, mint számok a papíron

A klímaválság megoldásában egyre világosabbá válik, hogy a vállalások és a valóság között tátongó szakadék nemcsak technológiai vagy pénzügyi akadályokból fakad, hanem mélyen gyökerező társadalmi szokásokból és értékrendekből. A divatipar példája jól mutatja, hogy a fogyasztói igények és a gazdasági érdekek összefonódása hogyan lassíthatja még a legambiciózusabb klímacélok elérését is.

De vajon képesek vagyunk-e szembenézni a kérdéssel: hajlandóak lennénk kevesebbet fogyasztani a bolygónk jövőjéért? Egy gyors divat helyett időtálló darabokat vásárolni, egy gyorsan elérhető megoldás helyett átgondolt döntéseket hozni? A fenntarthatóság ugyanis nemcsak technológiai fejlesztéseken vagy vállalati stratégiákon múlik, hanem azon, hogy mit tartunk igazán fontosnak.

Lehet, hogy a jövő zöldebb világa nem egyszerűen a megújuló energiaforrásokról vagy az újrahasznosított alapanyagokról fog szólni. Hanem arról, hogy merünk-e lemondani, lassítani, és újragondolni mindazt, amit eddig „haladásnak” neveztünk. Mert valódi változást csak akkor érhetünk el, ha a fenntarthatóságot nem célként, hanem alapvetésként kezeljük. És ebben minden egyes döntés számít – akár egy póló vásárlásáról, akár egy autó választásáról van szó.