Azért ez durva: meglepő területre van hatással a klímakatasztrófa, Magyarország is óriási bajban

A globális felmelegedés termékenységre gyakorolt hatásait nemrég egy nemzetközi tanulmány vizsgálta, amely a Population Studies című folyóiratban jelent meg. A kutatás szerint Spanyolországban a rendkívül forró napokat követően kilenc hónappal csökkent a termékenységi ráta. Persze ezt nem csak európai szinten vizsgálták. Hajdu Tamás, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatója az 1980 utáni összes magyarországi születés, terhességmegszakítás és magzati halálozás adataiból számolt fogantatási rátákat (ezer 15–44 éves nőre jutó fogantatások száma), majd megvizsgálta, hogyan függnek össze ezek a hőmérséklettel.

A kutató a hatást idő szempontjából egyfajta U alakkal jellemezte: a hőhullám után kettő-négy héttel esik vissza legerősebben a fogantatások száma. Példának hozta, hogy három héttel egy olyan extrém időjárású hetet követően, amikor az átlaghőmérséklet minden nap 25 °C feletti (azaz hőhullámos napnak tekinthető), közel hat százalékkal kevesebb terhesség indul, mint egy olyan hetet követően, amikor az átlaghőmérséklet minden nap 15 és 20 °C közötti volt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Azért ez durva: egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon

Az előzetes adatok szerint 2022 márciusában 6970 gyermek született, és 11 746-an haltak meg.

Kiemelte: a meleg időjárás valószínűleg nem a szexuális aktivitás megváltoztatása révén hat a fogantatások számára, hanem elsődlegesen a férfiak megtermékenyítőképességét és a nők fogamzóképességét befolyásolja. Hangsúlyozta azt is, hogy a meleg időjárás nem „eltünteti” ezeket a terhességeket, hanem jelentős részüket egyszerűen késlelteti. Egy magas hőmérsékletű hét után négy-hat hónappal ugyanis megemelkedik a fogantatások száma.

Nem csak a terhességek száma csökken

Nemcsak a fogantatások esélyét csökkentik, hanem a már folyamatban lévő terhességek kimenetelét is befolyásolják a hőhullámok. A becslések szerint a megfogant terhességek 40-70 százaléka nem jut el az élveszülésig, és ezen magzati veszteségek elsöprő többsége a terhesség első néhány hetében, a klinikai felismerés előtt történik.

Tehát ha a terhesség első néhány hetében szokatlanul meleg az időjárás, akkor nő a korai vetélések száma (hideg időjárás esetén pedig csökken). Sőt, a kutató azt is bebizonyította, hogy ha a terhesség alatt melegebbre fordul az időjárás, akkor az újszülöttek átlagos születési súlya is csökken.

Ez számokban annyit tesz: egy 20-25 fokos nap 0,36 grammal, míg egy 25 fok feletti nap 0,46 grammal csökkenti a születési súlyt. Ez akár kevésnek is tűnhet, de egy 39 hetes terhesség alatt ezek a hatások összeadódnak, és számottevőbbek lesznek, emelte ki Hajdu Tamás.

A terhességek sem maradnak érintetlenül

Bár a születések száma összességében csak kismértékben módosul, némiképp várható egy éven belüli átrendeződés. A nyári időszakban kevesebb terhesség fog kezdődni, de ezek nagy része nem „tűnik el”, csak későbbre tolódik, azaz a késő őszi-téli időszakban több fogantatás várható. „Ugyanakkor ezek a hatások is mérsékeltek, várhatóan néhány százalékos átrendeződésről beszélhetünk” – magyarázta Hajdu Tamás. Szerinte érdemes azt is látni, hogy a születések számát befolyásoló tényezők között nem a klímaváltozás áll az első helyen, ugyanakkor ez egy olyan szempont, amelyre a klímaváltozás kapcsán ritkán gondolunk, pedig a terhességeket sem fogja érintetlenül hagyni a melegedő klíma.

Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a hőmérséklet mérhető és nem elhanyagolható hatást gyakorol az emberi terhességekre, jóllehet számos társadalmi, viselkedési és környezeti tényező hatása az időjárásnál lényegesen erősebb lehet. Emellett a magyarországi klímaváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés növeli a vetélések esélyét, illetve az újszülöttek születéskori egészségi állapotát is gyengíti.