2019. július 22. hétfő Magdolna

Ennyivel drágult a termőföld ára tíz év alatt: majdnem minden megyében


2018-ban 13 százalékkal több tranzakció keretében 2 százalékkal kevesebb termőföld cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. Az árak emelkedése immár bő évtizedes távlatban töretlen, így a tavalyi 9 százalékos drágulás alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld ára 2018-ra összességében már átlagosan két és félszeresére emelkedett - derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből. 

A 2017. évi 1,199 millió Ft/ha-ról tavaly 1,312 millió Ft/ha-ra, 9 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagára hektáronként. A legjobban (28 százalékkal) Veszprém megyében emelkedtek az árak. Somogy és Komárom-Esztergom megyékben is 15 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás. Egyedül Nógrád megyében látunk (4 százalékos) termőföldár csökkenést.

A legdrágább megye tavaly ismét Békés lett, 1,818 millió forintos átlagos hektárárral, s még Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Fejér lépi át a másfél milliós szintet. 2018-ban már csak három megye hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala. Tavaly a legjobban, 28 százalékkal Veszprém megyében nőtt a termőföldek átlagára hektáronként

- mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2018-ban legnagyobb mértékben, 21, illetve 16 százalékkal a kert-gyümölcsös és a szőlőterületek drágultak. Az erdő-fásított és gyep kategória 9 százalékát végül a szántóföldek - 2017 után valamelyest csekélyebb mértékű - 7 százalékos árnövekedése követte.

A termőföld-piac - a 2017-es látványos visszaesés után - tavaly érezhetően élénkült. A megelőző évi 39 ezerről 2018-ban 44 ezerre, 13 százalékkal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám hat megyében csökkent, legnagyobb mértékben, 57 százalékkal Pest megyében; további öt megyében (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Vas) csupán néhány százalék volt a visszaesés. A másik végletet három megye (Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy) adja, ahol meghaladta az 50 százalékot a forgalom élénkülése.

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva - a növekvő tranzakciószám ellenére - 2 százalékos csökkenést látunk 2018-ban. Több adásvétel történt tehát kisebb területen, azaz átlagosan jóval kisebb földterületeket értékesítettek, mint 2017-ben. Ez már második éve tartó folyamat. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2018-ban nagyjából 49 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel keretében.

Míg 2016-ban hét megyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, 2017-ben és 2018-ban egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében.

A legnagyobb területet, összességében mintegy hatezer hektárt Bács-Kiskun megyében értékesítették 2018-ban. A másik véglet Komárom-Esztergom és Pest megye, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom. Az eladott termőföld-terület nyolc megyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 64 százalékkal Zala megyében. Pest megyében viszont majdnem ugyanilyen mértékű, 63 százalékos volt a visszaesés.

Az országos forgalom 73 százalékát adó szántó művelési ágban nem változott tavaly a forgalom, azaz nagyjából ugyanakkora (~35,7 ezer ha) az eladott szántóterület mérete, mint 2017-ben volt. Minimális csökkenést (-1 százalék) látunk az erdő-fásított területeknél, ugyancsak minimális növekedést (1-2 százalék) a kert-gyümölcsös és a szőlő művelési ágban, míg a gyepterületek forgalma 20 százalékkal esett vissza.

A termőföld évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát.
Valkó Dávid rámutatott:
Érdekes a lakáspiaccal összevetni, hogy amennyiben egyszerűen értéknövelő befektetésként vizsgáljuk, melyik szegmens hogy teljesített az elmúlt években. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan két és félszeresére növelte árát 2018-ra. Ugyanezen idő alatt egy átlaglakás nagyjából felével drágult

Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgató helyettese így értékelte a piacot:

A 2018-as piaci folyamatokon is jól látszik, hogy a birtok aprózódás szabályozás nélkül vészesen zajlik tovább, a jövőben pedig nem várható olyan koncentrált állami kínálat, mint amilyen 2016-ban volt. Ugyanakkor a hazai termőföld forgalmat továbbra is lassítja a következő Európai Uniós költségvetési ciklus agrártámogatásra vonatkozó bizonytalansága. A termőföld immár évtizedes távlatban töretlen áremelkedése azonban tovább folytatódhat. 

A szakember úgy látja, hogy ennek legfőbb okai között megtalálható a területalapú támogatások rendszere, a termőföld jövedelmének (a haszonbérleti díjnak) az adómentessége, a gabona kedvező ára, a jövedelmező és biztonságos alternatív befektetések korlátozott száma (noha ezen az Államkincstár kínálata javíthat majd a közeljövőben), valamint nem utolsó sorban a rendkívül kedvező kamatkörnyezet és a termőföld vásárlásához rendelkezésre álló forráskínálat, azaz a bankok élénk agrár aktivitása.

JÓL JÖNNE 800 EZER FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 800 ezres forintos hitelösszeget és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 17 775 forintos törlesztőrészlettel a Raiffeisen nyújtja (THM 13,41%), de nem sokkal marad el ettől a K&H 18 198 forintos törlesztőt (THM 13,79%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a Cetelem, az OTP, valamint a CIB konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS