Rendkívüli döntés jöhet az energiaválság miatt: gyökeresen változhat a boltok nyitvatartása

Az MKIK a területi kamarák országos hálózatán keresztül aktívan el tudja érni a vállalkozásokat, és be tudja vonni őket a tervek megvalósításába. A kamara álláspontja szerint a válságkezelés akkor lehet a legeredményesebb, ha a korlátozásokat a vállalati szférával egyeztetve vezetik be. Fontos, hogy a lépések ne egységes elvet kövessenek, hanem szektoronként eltérőek legyenek, megőrizve a gazdaság működőképességét. Ennek érdekében az érdekképviselet üdvözli a kormány és a nagyfogyasztók ajánlásait, a beérkezett felajánlásokat pedig a vállalkozói szféra javaslataival kiegészítve összesíti, hatékony megoldásokat kínálva az energiaválság lehetséges enyhítésére.

A kamara hangsúlyozza, hogy egy ilyen válságot csak közös összefogással lehet leküzdeni, ezért elengedhetetlennek tartja a kormányzat és a vállalkozói szféra által megfogalmazott elvek betartását. Ennek alapja a fokozatosság elve, amely szerint a beavatkozásoknak a legkevésbé korlátozó eszközöktől kell haladniuk a szigorúbbak felé, azokat csak a legszükségesebb mértékben és időtartamban alkalmazva. Első lépésként az önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentést javasolják, míg a kötelező korlátozások bevezetése csak végső eszközként merülhet fel. További elvárás, hogy a szabályok előre ismertek, időben jelzettek és arányosak legyenek, a korlátozásokkal érintett vállalkozások pedig mielőbb kompenzációt kapjanak.

A gazdaság három meghatározó ágazatában, a kereskedelemben, az iparban és a szolgáltatói szektorban a kormány, valamint a vállalkozói szféra javaslatait differenciáltan szükséges alkalmazni.

A kereskedelmi szektor esetében az MKIK a nyitvatartási rend rugalmas alakítását szorgalmazza, ösztönözve a csúcsidőn kívüli működést. A rövidített nyitvatartást csak a legnagyobb energiafogyasztású egységeknél tartják indokoltnak. A klímarendszereknél nem tiltást javasolnak, hanem a hűtés és fűtés időzítésének összehangolását a napelemes termeléssel, így a nagyobb igénybevétel a nappali órákra esne, elkerülve a 17 és 22 óra közötti csúcsidőszakot.

Kiemelik továbbá az éjszakai reklám- és díszvilágítás korlátozását, a kirakatvilágítás mérséklését, valamint az időzített működtetés bevezetését. Szükség lehet a nem létfontosságú berendezések, például a mozgólépcsők és a dekorációs elemek lekapcsolására, továbbá olyan energiahatékonysági lépésekre is, mint a szigorúbb hőmérséklet-szabályozás vagy az automatikus világításvezérlés alkalmazása.

A szolgáltatói szektorban a javaslatok kiterjednek az irodai fogyasztás csökkentésére, ami magában foglalná a fűtési és hűtési hőmérséklet központi szabályozását, a világítás időzítését és a lifthasználat mérséklését. Az ügyfélfogadási rend módosításával, például időpontfoglalással vagy csúcsidőn kívüli kiszolgálással szintén jelentős energiát lehet megtakarítani.

A kamara szorgalmazza a belső világítás és a feleslegesen működő gépek használatának visszafogását, valamint a nagy energiaigényű informatikai terhelések és adatfeldolgozási folyamatok átütemezését a kevésbé terhelt időszakokra. A nem ügyfélforgalmi munkakörökben az otthoni munkavégzés, azaz a home office előnyben részesítését javasolják, kivéve azokban az irodákban, ahol a hűtést alapvetően hőszivattyú és napelem kombinációja biztosítja. Mindemellett elvárják, hogy az állami és önkormányzati intézmények példát mutatva elsőként vezessék be a fogyasztáscsökkentő intézkedéseket.

Az ipari szektorban a műszakrend átszervezésével a termelést a csúcsidőn kívülre lehetne helyezni, előtérbe helyezve az éjszakai vagy hétvégi munkavégzést. Lényeges pont a megszakítható villamosenergia-vásárlási szerződések kiterjesztése, ami előre rögzített kompenzáció fejében biztosítana lekapcsolható kapacitásokat a rendszerirányító számára.

A kamara indokoltnak tartja a nem kritikus, nagy energiaigényű gyártási folyamatok átmeneti leállítását, míg az energiaintenzív ágazatok, például az alumínium-, acél-, cement-, üveg- és vegyipari üzemek számára külön veszélyhelyzeti protokoll kidolgozását sürgeti. Kiemelt szerepet kaphat a saját tartalékok és a helyi energiatermelés bevonása aggregátorok, akkumulátoros energiatárolók, valamint saját erőművi kapacitások révén. Továbbá minden nagyfogyasztó számára kötelezővé tennék egy előre kidolgozott leállítási és újraindítási terv elkészítését.

Jól látható, hogy a válságkezelésbe a szakmai és érdekképviseleti szervezetek mellett a civil szféra is egyre aktívabban kíván bekapcsolódni. Ipari vonalon erre jó példa a Mechwart András Iparfejlesztési Testület, amely felajánlotta segítségét a kkv-szektor önkorlátozási intézkedéseinek kidolgozásában és megvalósításában, ezáltal is védve a vállalkozások és a lakosság biztonságát. Az összefogás minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a kamara már hétfőn egyeztetést kezdeményez a testülettel és minden más együttműködni kívánó szervezettel.

A jelenlegi kormányzati intézkedéseket is figyelembe véve az MKIK számos ágazaton átívelő javaslat megvalósítását tartja elengedhetetlennek. Ezek közé tartozik egy országos energia-veszélyhelyzeti protokoll bevezetése, a kritikus ágazati sorrend rögzítése, valamint egy gyors kompenzációs alap létrehozása.

Hangsúlyozzák a rugalmas fogyasztói piac fejlesztésének, továbbá a regionális import- és hálózati együttműködés erősítésének fontosságát is. Ezenfelül jogszabályi szinten támogatnák az energiaközösségeket a fogyasztás optimalizálása érdekében, és veszélyhelyzet idején kötelező adatszolgáltatást írnának elő a nagyfogyasztók számára.

Az érdekképviselet mindemellett javasolja az augusztus 8-i szombati munkanap áthelyezését egy szeptemberi szombatra. Az összefoglaló javaslatcsomagot a kamara elküldte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter részére is.