Súlyos hónapokat jósol a friss inflációs adat: erre az elemzők se számítottak

„A tényadat kicsit magasabb lett az általunk várt 4,1 százaléknál” – írja elemző véleményében Nagy János, Az Erste Bank makrogazdasági elemzője, aki ugyanakkor kedvező fejleményként értékelte a maginfláció további csökkenését 4,0%-ra, a júniusi 4,4%-ról.

A havi drágulás fő hajtóereje szerinte az élelmiszerek 0,3%-os, valamint a szolgáltatások közel 1%-os (főként a turizmushoz kötődő) áremelkedése volt. Külön kiemelte, hogy a járműüzemanyagok 0,3%-os drágulása elmaradt a korábbi várakozásoktól, és a tartós fogyasztási cikkek valamint a ruházati termékek árcsökkenése „visszafogta a júliusi indexet”.

A kilátásokat illetően Nagy úgy véli, 

a forint stabilitása, a munkapiaci feszesség oldódása és a lassuló bérkiáramlás a dezinflációs folyamat malmára hajtja a vizet.

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az árrés- és áremelésstopok sorsa, illetve a jóléti intézkedések bevezetése még beleszólhat az árak alakulásába. Előrejelzése szerint az éves infláció 4–5% között ingadozhat 2025 hátralévő részében, és az éves átlagos infláció elérheti a 4,7%-ot.

Balog-Béki Márta az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője szerint "a maginfláció csökkenése jó jel, de a kamatcsökkentések még messze vannak." Majd hozzátette, hogy „júliusban az infláció mérséklődött ugyan, de nem érte el a jegybanki célsáv tetejét”. Elemzésében kiemelte, hogy bár a havi infláció kissé gyorsabb volt a vártnál (a 0,3% helyett 0,4%), az éves maginfláció csökkenése 2024 májusa óta nem látott alacsony szintet jelent.

A szakértő kiemelte: „Az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében vegyes a kép: a havi ráták emelkedtek, de az éves mutatók csökkentek.” Rámutatott arra is, hogy a vezetékes gáz ára 2,3%-kal, míg a háztartási energiaárak összességében 1,2%-kal emelkedtek, ezzel ezek a tételek húzták leginkább felfelé az indexet.

Az árstopokra és árrés-korlátozó intézkedésekre vonatkozóan Balog-Béki úgy fogalmazott, hogy 

érdemi annak a valószínűsége, hogy az intézkedés tartósabban velünk marad, és legkorábban valamikor 2026-ban szűnhet csak meg.

Ebből adódóan az élelmiszerárak ugrásszerű drágulása egyelőre nem várható, de a korlátozások kivezetése esetén erősödhet az áremelkedés. A szakértő szerint a jegybank számára jelenleg nincs mozgástér a kamatcsökkentésre, tekintettel az inflációs adatokra és a lakossági várakozások magas szintjére. A forint azonban pozitívan reagált: az euróval szemben idei legerősebb szintjére erősödött. Balog-Béki előrejelzése szerint az éves infláció az ősz során ismét 4,5% körülire emelkedhet, majd év végére ismét megközelítheti a 4%-os szintet, éves átlagban 4,5%-kal számol 2025-re.

Összegzés: bizonytalan, de mérséklődő inflációs trend

Mindkét szakértő egyetért abban, hogy az inflációs folyamat lassul, ám az irány továbbra is bizonytalan és számos tényezőtől függ – különösen az árkorlátozó intézkedések jövőjétől, a bérdinamikától, valamint a szolgáltatási szektor árképzésétől.

Míg Nagy János inkább a kínálati oldali tényezők (forint, energiaárak, kereslet csökkenése) felől vár további javulást, Balog-Béki Márta szerint a jegybanki szigorúság fennmaradása és az inflációs várakozások kordában tartása lesz a kulcs a 2026-ra várt 3,8%-os cél eléréséhez. Az év hátralévő hónapjai tehát döntőek lehetnek a gazdaságpolitikai irányváltások és a piaci reakciók szempontjából – különösen az árstopok esetleges kivezetése és a bérkiáramlás alakulása lesz meghatározó.