Ez az egymilliárdos kérdés jelenleg az orosz-ukrán háborúban: tényleg csatlakozhat Ukrajna az EU-hoz?

Ukrajna 2022 júniusában, négy hónappal az orosz invázió után kapta meg az uniós tagjelölti státuszt, amit akkor Orbán Viktor is támogatott. A helyzet 2023 végén változott meg, amikor a magyar miniszterelnök távol maradt a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló szavazástól, és azóta következetesen ellenzi Ukrajna felvételét.

Az ukrán gazdaság jelenleg rendkívül gyenge állapotban van. 2024-ben az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagának kevesebb mint 30 százalékát érte el, ami nemcsak a jelenlegi tagállamokhoz, hanem a korábbi bővítések idején csatlakozó országok induló szintjéhez képest is rendkívül alacsony. A nemzetközi támogatások nélkül ez az arány mindössze 23,5 százalék lenne.

Az ország államadóssága gyorsan növekszik, 2024-re már meghaladta a GDP 90 százalékát. A gazdasági stabilitást jelenleg csak az biztosítja, hogy a külső finanszírozás nagyrészt kedvező feltételekkel érkezik. Az infláció 2025-ben kétszámjegyűvé vált, és nyár közepén már 15,5 százalék felett járt.

A csatlakozási folyamathoz szükséges reformok terén Ukrajna a 2024-es reformok háromnegyedét teljesítette, ami háborús körülmények között jó teljesítménynek számít. Az Európai Bizottság jelentése szerint az összkép előrelépést mutat, bár még sok a tennivaló.

Egy esetleges csatlakozás esetén az új tagállamok általában az uniós közvetlen támogatási szint 25 százalékára jogosultak az első évükben, hogy ne borítsák fel a területalapú források elosztását. Ukrajna esetében a csatlakozással járó költségek a 2022 óta az országnak nyújtott támogatások volumenének kevesebb mint 0,03 százalékát tennék ki.