Az államadósság 2025 végén 74,9%-ra emelkedett, kicsivel meghaladva a kormány előrejelzését.
Kiderült az igazság: valójában ezért lőttek ki hirtelen, majd csökkentek az élelmiszerárak Magyarországon
Az élelmiszerinfláció emelkedésében nemzetközi, valamint hazai strukturális és ciklikus tényezők is közrejátszottak - írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb szakmai mélyelemzésében, mely az élelmiszerinfláció okait boncolgatja. Az áremelkedés hátterében elkülönítettek olyan nemzetközi tényezőket, mint a terményárak globális emelkedése, a mezőgazdasági inputárak (elsősorban a műtrágyák) áremelkedése és az energiaárak emelkedése.
A hazai strukturális tényezők között említik az alacsony hatékonyságot az élelmiszerszektorban, a magas energiaintenzitást, a gyenge termelékenységet és a versenyképességi hiányosságokat. Hazai ciklikus tényezők voltak továbbá az MNB szerint a profitinfláció, az inflációs ciklust elnyújtó és felerősítő intézkedések - mint az árstopok -, a kedvezőtlen árfolyammozgás, valamint a jelentős jövedelem-kiáramlás és kereslet 2022 első felében. Az aszály szintén különösen nagy mértékben sújtotta Magyarországot más országokhoz képest.
Az elemzés külön kitér rá, hogy miért volt Magyarországon olyan kimagasló az élelmiszerinfláció, miközben sehol a régióban, vagy Európában nem volt ilyen durva az áremelkedés. Az MNB szerint 2022 közepén túlsúlyba kerültek az élelmiszerinflációt befolyásoló országspecifikus tényezők. Hogy mennyire voltak jelentősek ezek 2022 nyarát megelőzően, majd ezt követően a mai napig is, ez az ábra szemlélteti:

A globális hatásokon felül 2022 közepétől felerősödtek a hazai strukturális (az élelmiszeripar termelékenységi és
versenyképességi problémái) és ciklikus (profitinfláció, árstopok, árfolyam) hatások is az élelmiszerinfláció emelkedésében - írják. A élelmiszerinflációt emelő hazai tényezők a teljes termelési vertikumban megjelentek a
mezőgazdasági inputoktól az élelmiszeripari termelésig.
Az országspecifikus tényezők relatív súlya a fogyasztói árakon belül volt a legnagyobb.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Fontos, hogy az MNB elemzése szerint a ciklikus és nemzetközi folyamatok javultak, de strukturális hiányosságaink továbbra is fennállnak! Az infláció csökkent a csökkenő globális élelmiszerára, a nemzetközi energiaárak normalizálódása, és a kedvezőbb időjárási viszonyok hatására - ezek voltak a nemzetközi tényezők. A hazai tényezők közül a bázishatások, a mérséklődő fogyasztás fegyelmező hatása, a profitinfláció mérséklődése, az árfolyam dezinflációs hatása csökkentették az inflációt.
Az MNB szerint azonban az alacsony hatékonyság, a magas energiaintenzitás, a gyenge termelékenység és a versenyképességi hiányosságok továbbra is fennállnak, ez pedig sebezhetővé teszi az élelmiszerszektort. A teljes elemzés ezen a linken olvasható.
-
Vállalat-finanszírozás fedezettel: hogyan javítja a kondíciókat a Start Garancia kezessége?
Limbach Attilát, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük,hogy miért érdemes ma egy vállalatnak kezességet kérnie és minek kell ehhez megfelelnie?
-
Az Év Bankja 2025: mutatjuk a teljes listát, ők lettek a győztesek
Csütörtökön adták át a Mastercard díjait.
-
Az innovációs fődíjat a Gránit Bank nyerte a Mastercard „Az év bankja” versenyén (x)
A Gránit Bankot választotta az Innovation szegmens legjobbjának a szakmai zsűri a Mastercard „Az év bankja 2025” versenyén
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







