Az vagy, amit megeszel? Akkor legfeljebb 70 százalékban lehetsz csak magyar

Mindenekelőtt fontos tisztáznunk, hogy mit nevezünk magyar terméknek. Magyarországon a 74/2012. (VII.25.) VM rendelet határozza meg az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatát - írták.

A rendelet a termék összetevőinek eredete, valamint a feldolgozás helyszíne alapján 3 kategóriát különböztet meg:

• Magyar termék – teljes egészében magyar összetevők felhasználásával készült;
• Hazai termék – a gyártás során a felhasznált összetevők legalább 50%-a magyar;
• Hazai feldolgozású termék – az import összetevők aránya 50% vagy ennél nagyobb mértékű.

Ha ezeket a címkéket látjuk egy-egy terméken, akkor azok teljes egészében vagy legalább fele részben hazai előállításúak, eredetűek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rendszeres időközönként ellenőrzi a boltok polcain megtalálható magyar, hazai és hazai feldolgozású termékeket annak érdekében, hogy valóban csak azokra az árukra kerüljön ez a jelzés, amelyek a kritériumoknak megfelelnek. Emellett a hivatal azt is monitoringozza, hogy az üzletekben milyen arányú a magyar és külföldi eredetű termékek száma egyes termékkategóriák esetén. Legutóbb 2020-ban készült ilyen felmérés, amelyben 40 339 terméket vizsgáltak meg, 10 kereskedelmi lánc kínálatában. 

A 2020-as adatok szerint a méz, tej, csomagolt friss csirkehús, valamint tojás, több mint 90%-ban magyar termék a vizsgált áruházak polcain. Mindazonáltal a korábbi felméréshez képest ezek az értékek is romlottak. Aggodalomra okot adó, hogy a hazai sajtok, sonkák és joghurtok még az 50%-os arányt sem érik el a kínálatban. A vizsgálat szerint az összes termék 70,53%-a volt magyar, ami 8%-os visszaesést jelent a 2014-es felméréshez képest.

Az egyes termékek esetén tapasztalható az is, hogy kicsi az itthon előállított élelmiszerek aránya, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy mennyit és honnan importálunk ezekből az árukból. Visszatérve kicsit a reggelihez, az alábbi táblázatokban az olyan élelmiszereket, gyümölcsöket és zöldségeket gyűjtöttük össze, amelyek ehhez szükségesek. Ha végigvesszük egy hagyományos reggelinek a hozzávalóit (tojás, kenyér, vaj, lekvár, sonka, joghurt, zöldség, gyümölcs, tej, kávé vagy tea), azt láthatjuk, hogy a legtöbb termék import, kivéve, ha kifejezetten ügyelünk arra, hogy magyar eredetű legyen az elénk kerülő élelmiszer - írják.

Érthető módon egyes termékek, mint a citrusfélék, banán, trópusi és déli gyümölcsök termesztése itthon nem megoldható, így azokból mindenképp importra szorulunk. Az élelmiszerek közül főként a kávé és a tea tekinthető még ilyen árunak. A 2021-es adatok alapján a gyümölcsök közül főként citrusokat, banánt, paradicsomot importáltunk. Az élelmiszerek közül magas a sajt, a kávé és a margarin behozatali értéke is.

Németország számos terméket exportál felénk, mellette pedig Lengyelországnak magas a részesedése. A német importtermékek magas aránya mögött feltűnhetnek azok a diszkontláncok is, amelyek itthon az elmúlt évtizedekben nagy számban jelentek meg. Ezekben a boltokban tipikusan megfigyelhető a NÉBIH kutatása szerint is a magyar termékek alacsonyabb aránya. A magyar termékeket itt főként lengyel, német és szlovák árukkal igyekeznek helyettesíteni.

A teljes elemzés itt érhető el.