Borzalmas, ami a magyar boltokban folyik: nincs mit szépíteni, egyre fogy az emberek pénze

Júliusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 7,6%-kal visszaesett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 4,1%-kal kisebb lett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1%-kal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,8%-kal mérséklődött - közölte ma reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és lapunk is beszámolt az eredményekről.

Nagy János az Erste makrogazdasági elemzője szerint az infláció és a reálbérek visszaesése okozza, hogy még mindig csökkenési trend van a fogyasztásban, így természetesen a kiskereskedelemben is.

Az elmúlt hónapok fogyasztásának visszaesésében jelentős szerepet vállalt egyrészt a rendkívül magas infláció miatt bekövetkező érdemi reálbércsökkenés, valamint a tavalyi év első felében felépült masszív bázis is. A továbbra is bőven kétszámjegyű bérkiáramlás, a jelenleg még mindig mérsékelt energiaárak és a fokozatosan ereszkedő infláció azonban fontos támaszai lehetnek a második félévre vetíthető felívelésnek, melyet erősítenek az elmúlt időszak adatai. A kiskereskedelmi forgalom éves változása az utolsó negyedévben térhet vissza a pozitív tartományba. A ma közölt adatok tükrében a harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény tekintetében még kérdéses az éves GDP-változás előjele

- véli Nagy János.

Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője szerint bázishatásokat is okolhatunk a zuhanásért, de az üzemanyagfogyasztást nem csak a magyarok dobták meg.

A kiskereskedelmi forgalom látványos visszaesését egyszeri bázishatások is okozták. Tavaly márciusban a háztartásoknak nyújtott transzferek elsősorban a nem élelmiszer üzletekben okoztak élénkülést, míg az üzemanyagtöltő állomások forgalmának megugrásához a külföldiek és a saját telephellyel rendelkező fuvarozók a kedvezményes üzemanyagárakhoz való átmeneti hozzáférése is hozzájárult, ami áprilistól már kiesett a forgalomból

- elemezte a helyzetet Suppan Gergely.

Mi történik a benzinkutakon?

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt írta: meglepetés számára néhány adat, pláne, hogy felhalmozás sem indult el az árstopok kivezetése után.

Komoly meglepetésként hatott, hogy az élelmiszer-üzletek forgalmának volumene havi alapon szűk 1 százalékkal csökkent júniushoz képest. Mivel az adatok szezonálisan kiigazítottak, így aligha állíthatjuk, hogy a nyári szezon miatt csökkent itt a forgalom. Vélhetően a továbbra is magas élelmiszerárak (2020. decemberéhez képest júliusban 64 százalékkal volt magasabb az élelmiszerek átlagos árszínvonala) fékezik a fogyasztást. Érdekes azt is látni, hogy az élelmiszerárstop augusztusi kivezetése sem indított el egy felhalmozás-szerű vásárlást

- kezdte elemzését az ING Bank vezető elemzője. Szerinte az üzemanyagfogyasztás emelkedése a turistaszezonnal magyarázható, de még így is meglepő az emelkedsés üteme.

Az, hogy a nem élelmiszertermék jellegű üzletek forgalma 0,5 százalékkal esett havi összevetésben, már kevésbé meglepő. A háztartások a csökkenő vásárlóerejük miatt ezeken a területeken próbálnak inkább spórolni. Ráadásul olyat is nagyon-nagyon ritkán látni, hogy minden üzleti szektorban havi alapon visszaesés (illetve egy területen stagnálás) legyen az eladásokban. Ami ugyanakkor a legnagyobb meglepetés, hogy júliusban júniushoz képest közel 3 százalékkal nőtt az üzemanyagforgalom. Tekintettel az üzemanyagárak meredek emelkedésére, meglehetősen nehéz magyarázatot találni a jelenségre. Habár szezonálisan kiigazított adatról beszélünk, vélhetően a szokásosnál nagyobb lehetett az autóval utazók aránya az idei turisztikai szezonban, ami magyarázhatná az emelkedő üzemanyagfogyasztást

- véli Virovácz Péter.