2 °C Budapest
Egekben az ára a magyarok egyik kedvenc italának: lassan igazi luxus lesz meginni egy csészét belőle

Egekben az ára a magyarok egyik kedvenc italának: lassan igazi luxus lesz meginni egy csészét belőle

2022. október 7. 16:05

Az egész Európai Unióban meredek emelekedésnek indult a kávé ára. Az Eurostat és a KSH legfrissebb statisztikái alapján pedig a helyzet hazánkban az egyik legsúlyosabb. Talán azt sem túlzás állítani, hogy az arabica fajta esetében tapasztalható terméskiesés és az ellátási láncok fennakadásai miatt valódi kávéválságba rohanunk, aminek a magyar kávéfogyasztók a tendenciák folytatódása esetén a legnagyobb vesztesei között lehetnek.

Becslések szerint a világon naponta több mint 2 milliárd csésze kávét isznak az emberek. A magas koffeintartalmú ital hazánkban is százezrek reggeli rutinjának elengedhetetlen része. Idén azonban, a mindenki bőrén érezhető iszonyatos drágulás mellett - számos egyéb termékhez hasonlóan - a kényeztető forró ital is lassan luxuscikké válik.

Az Eurostat által frissen publikált 2022 augusztusi adatok szerint az Európai Unión belül átlagosan 16,9 százalékkal drágult a kávé fogyasztói ára 2021 augusztusa óta és az általános drágulás tavaly október óta tartó emelkedésével párhuzamosan hónapról hónapra növekedést produkál. A kávéfogyasztók hazánkban azonban még ennél is nehezebb helyzetben vannak.

A csúcsdrágulók között a kávé

Magyarországot a kilencvenes évek óta nem látott, brutális infláció sújtja. A KSH szerint az általános drágulása a legfrissebb, augusztusi adatok 15,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az élelmiszerek ára pedig még ennél is sokkolóbb, 30,9 százalékos emelkedést mutatott.

Az Eurostat valamelyest más metodikával számítja az átlagos drágulást, de a magyar számokon ez a módszer sem segít, sőt. Az Uniós statisztikai hivatal adatai szerint augusztusban 18,6 százalékos, vagyis a KSH által számoltnál is 3 százalékponttal magasabb volt az áremelkedés. Az élelmiszerárakat tekintve az Eurostat szerint 34 százalékos volt a növekedés, ami az egész Európai Unión belül a legmagasabb szám.

Az általános drágulástól persze számos termék esetében elmarad, míg másoknál jóval túlszárnyalja azt az áremelkedés mértéke. A magyarok kedvenc forró italai esetében felemás a kép. Általánosságban kávékedvelők jártak rosszabbul. Ugyanis míg a tea "csupán" 24,1 százalékkal lett drágább az elmúlt évben, addig a kávé ára átlagosan 34,3 emelkedett a vizsgált időszakban. Amíg az előbbi az EU legrosszabb adata, az utóbbi az ötödik legmagasabb drágulásnak számít a tagállamok között. A kép pedig még sötétebb, ha nem feketén fogyasztjuk az italt.

A legnagyobb mértékű éves áremelkedést januárban Finnországban mérték, ahol 43,6 százalékos drágulást a fekete. De Litvániában is a 40 százalékot megközelítő (39,9 százalékos) árdrágulást mértek. A magyarországit valamicskét meghaladó inflációt ezeken kívül Svédországban (36,7 százalék) és Észtországban (36,4 százalék). A hazánkból jelentett 34,3 százalékos így bőven elég volt, hogy felkerüljünk a topdrágulók közé, az EU-s átlag több mint dupláját produkáló ütemű áremelkedéssel. A kép pedig még ennél is sötétebb, ha nem feketén fogyasztjuk az italt.

A kávéjukat tejjel kedvelőket sújtó drágulás ugyanis mind önmagában, mind Uniós összevetésben egészen sokkoló. Az alacsony zsírtartalmú tejek ára  ugyanis messze hazánkban emelkedett a legnagyobb, 51,7 százalékos mértékben.

A 22,22 százalékos Európai Uniós átlag több, mint dupláját jelentő éves áremelkedést csak néhány országban közelítette meg a kávéinfláció. Hazánkat viszonylag szorosabban Litvánia követte a drágulásban, ahol 46,8 százalékkal került többe a zsírszegény tehéntej, mint 2021 azonos hónapjában. Ezen kívül Horvátországban (43,5 százalék), Csehországban (43,3) és Lettországban (40,1 százalék) volt olyan kiemelkedő mértékű a drágulást, hogy felférjenek a hazánk által vezetett toplistára.

A teljes tejek esetében is hazánk produkálta az ötödik legdrasztikusabb számokat. A 30,1 százalékos magyarországi drágulást az abszolút csúcsdráguló litvániain (50,2 százalék) kívül csupán a horvátországi (41,2), az észtországi (38,9 százalék) és a németországi (30,6) szárnyalta túl. Az EU 24,3 százalékos átlagához képest azonban nálunk is kiemelkedő volt a drágulás.

Az árstop által is érintett 2,8 százalékos tejeket az Eurostat kutatása nem vizsgálta, a kormányzati beavatkozásnak hála azonban valószínűsíthető, hogy azok esetében koránt sem ilyen drasztikus az áremelkedés (sem önmagában, sem európai összevetésben. Legalábbis ezt támasztják alá a kávé (sokak számára) harmadik legfontosabb hozzávalójának számító cukorra vonatkozó statisztikák.

Európai Uniós szinten az eddig vizsgált termékek közül messze a cukor produkálta a legnagyobb mértékű, 33,4 százalékos drágulást. hazánkban az áremelkedés üteme nemhogy a csúcsdráguló országokétól, de ettől az átlagtól is elmarad.

A 9,3 százalékos áremelkedés persze így sem kevés, tekintve, hogy a kristálycukor árait tavaly október óta befagyasztva tartják. Jól látszik viszont, hogy milyen mértékű drágulást előzhetett meg az árstop.

A csúcsdráguló Lengyelországban 109,2 százalékkal lett drágább a cukor egyetlen év alatt, míg Észtországban 81,2 százalékra rúg a 2021 augusztusához képest mért emelkedés. De a lett (58,3 százalékos), a bolgár (44,9 százalékos) és a ciprusi (43,2 százalékos) szám is jól mutatja, hogy a cukor drágulása is az egész kontinenst sújtó probléma, ami az árstop jövőbeni eltörlése esetén a termék árának robbanásszerű felpattanását is okozhatja majd.

Luxus lehet a kávé hazánkban

A globális kávéfogyasztás 33 százalékát 2020-ban és 2021-ben is Európa adta. Európában a skandinávok után a Benelux államok lakói a legnagyobb kávéfogyasztók: Hollandia, Belgium az első 10-ben van, Luxemburg a 11. A magyarok az a világ kávéfogyasztói közül 56. helyet foglalják el a 3,1 kilogrammos fogyasztással, éppen Japán mögött (3,3 kilogramm) de Ausztrália előtt (3 kilogramm). Hazánk tehát közepesen számít "kávéfüggőnek", az ital kedvelőinek azonban hatalmas lemondás lenne, ha le kéne mondaniuk annak - leggyakrabban napi szintű - fogyasztásáról.

Pedig az árak emelkedése egyhamar nem fog leállni. Az augusztusi jelentések szerint világ kávétermelésének nagyjából 70 százalékát adó arabica fő termőterülete Brazília, azon belül is a Minas Gerais régió, ahol a nyári időszakban egy csepp eső sem esett.  helyi meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a csapadék a La Nina jelenség hatására várhatóan az év végéig az átlag alatt marad a térségben.

Ennek hatása pedig  már az arabica kávé árának az Intercontinental Exchange (ICE) New York-i szeptemberi határidős jegyzésében is látszott. Nezvál Máté 42 Coffee tulajdonosa, kávépörkölő-mester, kávészakértő szerint pedig ez feltehetőleg nálunk is érezhető lesz, hiszen hazánkba is rengeteg brazil kávé érkezik. Az aszály mellett a másik gondot a globális szállítási és az ellátási láncok fennakadásai jelentik, mert a kávét konténerekben szállítják Európába, és az ehhez rendelkezésre álló konténerek és hajók száma korlátozottá vált az utóbbi időben - árulta még el a szakértő.

Az áremelkedés mindeközben a nyers számokban KSH augusztusi jelentése adatai szerint  200-250 grammos őrölt kávéra vetítve egy év alatt átlagban 372 forintos volt. Egy zacskó ára ugyanis 2021 és 2022 nyolcadik hónapja között 718-ról 1090 forintra emelkedett. (ez az Eurostatos számokat is jócskán meghaladó, 51,8 százalékos emelkedés a bázisértékhez képest). 

Nehéz hónapok várnak a magyar háztartásokra, ugyanis a kutatások szerint a kávé azon termékkategóriák közé tartozik, amelyekről az elszálló infláció ellenére sem mondunk le. Az egyik legfrissebb felmérés eredményei szerint egyenesen a gyógyszerekhez, a vitaminokhoz, a megtakarításokhoz, a higiéniai termékekhez és az állateledelekhez hasonlatos mértékben ragaszkodunk a kávé beszerzéséhez is. Kérdéses persze, hogy a romló válságban mennyire tartanak majd ki a magyarok emellett az attitűd mellett.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ez lenne a magyarok új őrülete: hasznos hobbi törhet be a piacra

Most néhány kattintással bárki madárodú örökbefogadóvá válhat - ezzel bepillantást nyerve tollas barátaink magánéletébe.

Új őrület hódít a magyarok körében: teljesen rákattantak ezekre az italokra

A hazai kézműves sörök világa hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben - a sörkedvelők legnagyobb örömére.

Magyarok milliói vágják maguk alatt a fát: csúnyán ráfizethet, aki így fűt 2022 telén

A téli időszakban, fűtésszezonkor az ország légszennyezettségének mintegy 83-85 százalékáért felelős a lakossági fűtés.

Megszólalt a magyar befektetési guru: a profit ne a cél, hanem az eszköz legyen

A panelbeszélgetésen megvitatták, hogy mi számít a befektetőnek, mi a fejlődés alapja, illetve hogy mi az alapja a hazai vállalkozásoknak.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. november 28. hétfő
Stefánia
48. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Mibe fektessünk 2023-ban?
Háború, energiaválság, infláció - Védelem a befektetéseinknek
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?