16 °C Budapest
Shopping at supermarket, shopping concept cimlapi

Sosem látott felhalmozási hullám indulhat meg: mélyen a zsebébe nyúlhat, aki karácsonyig kivár

2021. október 10. 07:02

Szeptemberben ismét emelkedett az infláció, a hivatalos adatok 5,5 százalékos drágulást mutattak. A júliusi mérséklődés hamar elpárolgott, már augusztusban is emelkedtek a fogyasztói árak 4,9 százalékkal. Az élelmiszerinfláció is tavasz óta egyre csak emelkedik, augusztusra 3,7 százalékra, szeptemberben pedig 4,4 százalékra nőtt. Az viszont mindig kérdés, mennyiben érzik meg ezt a vásárlók a boltokban? Egy nagyobb bevásárlásnál lényegesen többet fizetünk a kasszáknál? Egy éve még minden sokkal olcsóbb volt? Ennek járt utána a Pénzcentrum ebben a hónapban is.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

A Pénzcentrum több mint egy éve vizsgálja, hogy három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója - Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni - számára mekkora kiadást jelent egy-egy nagyobb bevásárlás. Mutatjuk, szeptemberben mennyivel többet kellett fizetniük a kasszáknál az egy éve korábbi, és az egy hónappal ezelőtti bevásárlásukhoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. szeptemberi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, míg augusztusban 4,9, júliusban 4,6, júniusban 5,3, májusban és áprilisban 5,1 százalék volt a drágulás mértéke. Tehát a mérséklődés, ami júliusban mutatkozott, nem tartott ki nyár végéig. Bizonyára azt sem felejtették még el a legtöbben, hogy tavaly milyen drasztikusan elszálltak az árak, viszont maga az infláció akkor is "csupán" 3,8 százalék volt júliusban és augusztusban pedig 3,9 százalék volt. 

A következő hónapokban bázishatások és a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt 6 százalék fölé kerülhet az infláció, novemberben elérheti 6,5 százalékot is elemzők szerint. Számottevő visszaesés csak jövő év elejétől várható. Ez pedig azt jelenti, hogy ősszel és a karácsony előtti időszakban, mikor a forgalom egyébként is magasabb, jócskán elszállhatnak az árak. A vásárlók ezt a pénztárcájukon nagyban megérzik majd.

Azt viszont mindig igaz, hogy nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, de az esetleges csökkenéseket sem, hiszen nem ugyanazt teszik a kosárba. Bár szeptemberben a lakosság egészét érintő infláció 5,5 százalékos volt, a nyugdíjas fogyasztói árindex 5 százalék (az augusztusi 4,4% után), az alacsony jövedelműek által tapasztalható drágulás pedig 5,6 százalék (az augusztusi 5% után) a KSH adatai szerint.

Az élelmiszerárak is egyre emelkednek

Az élelmiszerek ára még nagyobb ütemben nőtt: szeptemberben 4,4 százalékot mért a KSH, míg augusztusban 3,7, júliusban 3,1 és júniusban 3,2 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbinál. Ez ugyan még mindig kevesebb, mint a minden fogyasztási cikkre vonatkozó infláció, viszont az is igaz, hogy áprilisban még csak 2,4, májusban pedig 2,6 százalékos éves drágulást mutattak az élelmiszerek - ehhez képest a különbség több százalékpont. Az alapélelmiszerek közül pedig több árucikk drasztikusan drágább lett: az étolaj ára 32,6, a margariné 15,4, a baromfihúsé 9,2, a kenyér 4,7, a cukor 4,1 százalékkal drágult, míg a gyümölcsök árai 1,8 százalékkal csökkentek.

Az élelmiszerek ára 0,2, idényáras élelmiszerek nélkül számítva átlagosan 0,4 százalékkal lett magasabb. Az élelmiszereken belül a margarin 4,9, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,7, a párizsi, kolbász 1,5, a tojás 1,4, a péksütemények 1,3, az étolaj 1,0 százalékkal többe, a csokoládé, kakaó 2,2, az idényáras élelmiszerek 1,3 százalékkal kevesebbe kerültek.

Az alacsony jövedelműekre vonatkozó élelmiszerinfláció augusztusban 3,8, szeptemberben 4,5 százalék volt, a nyugdíjasok fogyasztói árindexe 3,5 százalék volt augusztusban, szeptemberben 4,2 százalék volt. A három és több gyerekesek nyár végén 3,7, szeptemberben 4,3 százalékos élelmiszerinflációt tapasztaltak.

Ez azért is érdekes, mert a járvány előtt jellemzően a nyugdíjas fogyasztói árindex és az alacsony jövedelműekre vonatkozó infláció volt rendszerint a a magasabb, ami az alábbi grafikonon is látható. Sőt, 2021 januárjától vált el igazán a nyugdíjasokra vonatkozó infláció és az összlakosságra érvényes. Ez azért is lényeges, mert ettől is függ ugyanis a novemberi nyugdíjemelési korrekció mértéke. Ezért nehezményezte a Nyugdíjas Parlament korábban, hogy a KSH számítási módszertana nem tükrözi a járvány miatt megnövekedett kiadásokat. Az viszont már kiderült, idén mennyi lesz a nyugdíjprémium és a -korrekció mértéke.

Nem mindegy, mi kerül a kosárba

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálják, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett a vöröshagyma, az alma, vagy a sertéshús, illetve hogy az étolaj, margarin, pékáru, liszt, tojás és csirkehús árai felmentek - nem feltétlenül mutatkozik ez meg ugyanolyan mértékben a kasszánál fizetett végösszegben.

A valóságban az olyan termékek árcsökkenése, amit gyakrabban, nagy mennyiségben vásárolunk (pl. a húsáruk, vagy az alapvető zöldségek), jóval inkább érinti pénztárcánkat, mint olyan áruké, amelyeket ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolunk. Például a csirkehús drágulását is biztosan jobban, és többen megérezték az elmúlt egy évben, mint a pontyszelet áremelkedését.

A Pénzcentrum több mint másfél éve vizsgálja három "tipikus" vásárló kosarát, hogy számszerűsíteni lehessen a különbséget az egyes vásárlói rétegek által érzékelt inflációban. A vásárlói kosarak alapján jobban látható az is, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érinti leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. (Ha kíváncsi vagy, milyen szempontok alapján állítottuk össze az egyes vásárlók kosarait, vagy pontosan mi kerül a kosarukba, a cikk végén elolvashatod.)

Mennyit drágult a bevásárlás júliusban?

A KSH átlagárait alapul véve azt láthatjuk, hogy ugyanaz a kosár mindhárom fiktív vásárlónak többe került szeptemberben az előző hónaphoz képest, tükrözve az infláció megugrását, pedig augusztusban még stagnálást, sőt csökkenést tapasztaltak. Hunor 46, Judit a családanya 172, Marika néni 100 forinttal költött többet a boltban, mint múlt hónapban. Az éves drágulás kit kevésbé, kit súlyosabban érintett: a nyugdíjas 559, a családanya 991, a pályakezdő fiatal pedig 504 forinttal költött többet ugyanarra a kosárra, mint 2020 szeptemberében. Nézzük részletesen, kinek hogy alakult a kosara!

Hunor - a pályakezdő fiatal

Hunor egy nagyobb heti bevásárlást spórolósan 2021 szeptemberében 8093 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért augusztusban 8048, júliusban 8090, júniusban 7981, májusban 7921, áprilisban 7877, márciusban 7756, februárban 7705, januárban még 7576 forintot fizetett volna. A tavalyi év azonos időszakában (2020 szeptemberében) pedig 7589 forintot költött volna ugyanerre a kosárra! Hunor kosara júliusban lépte át a 8000 forintos lélektani határt: ilyen 2020-ban a járvány alatt egyszer sem történt.

Számításaink szerint a fiatalokat reprezentáló Hunor számára tavaly a nyári drasztikus drágulást követően ősszel lassan, de folyamatosan olcsóbb lett a bevásárlás év végéig. 2021. januárban viszont ismét elkezdte érzékelni az áremelkedést, és ez márciusban már abban csúcsosodott ki, hogy annyit kellett költenie, mint tavaly a legnagyobb infláció idején. Egyértelműen őt érinti most a legrosszabbul az éves infláció.

Hunor szeptemberben 6,6 százalékos éves drágulást, és 0,6 százalékos havi árcsökkenést tapasztalt.

A KSH szerint az élelmiszerek éves szinten 4,4, havi viszonylatban 0,2 százalékkal lettek drágábbak. Hunor az éves drágulással ennél sokkal rosszabbul járt, és a havi eltérés is számottevő. Így a szeptemberi éves áremelkedés őt érintette leghátrányosabban a három fiktív vásárlónk közül:

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,9 százalékos THM-el, és havi 82 061 forintos törlesztővel fel lehet venni a Gránit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az MKB Banknál 3,21% a THM; a Raiffeisen Banknál 3,44%; a CIB Banknál és a Gránit Banknál 3,45%; míg az Unicredit Banknál 3,58%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Ez bizonyos szempontból egybevág a KSH kimutatásával, miszerint az alacsony jövedelmű háztartások érzik meg leginkább az inflációt. Hunor esetében ez azért lehet, mert az olcsóbbá vált termékekből ő egy személyre sokkal kevesebbet vesz: sertéshúsból, kolbászból, krumpliból, vöröshagymából vagy almából pl. a családanya és a nyugdíjas többet vásárol.

Judit - a családanya

A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol. 2021 szeptemberében 21 846 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban - míg augusztusban 21 675, júliusban 21 872,  júniusban 21 680, májusban 21 630, áprilisban 21 604, márciusban 21 371, februárban 21 291 forintot és januárban 20 982 forintot. Jól érzékelteti a tavaly nyári meredek élelmiszerár-emelkedést, hogy 2020 szeptemberében 20 856 forintba került a kosara, nem sokkal kevesebbe, mint januárban. Aztán február, április, július jelentős drágulást hoztak. Júliusban még többe is került ugyanaz a kosár, mint szeptemberben, csak augusztusban történt visszaesés az árakban. 

Augusztusról szeptemberre 172 forinttal költött többet, vagyis 0,8 százalékos havi áremelkedéssel szembesült, ami 0,6 százalékponttal haladja meg a KSH által mért értéket. Ezzel havi szinten Judit járt a legrosszabbul a három fiktív vásárló közül. Az éves drágulás 4,75 százalék volt számára, így ő esik a legközelebb a KSH által mért 4,4 százalékhoz, viszont ez azt is jelenti, hogy egy átlagos bevásárlás csaknem 1000 forinttal kerül neki többe idén, mint tavaly.

Marika néni - a nyugdíjas

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2021 szeptemberében 18 322 forintért vásárolt volna be a KSH átlagárai alapján. Ehhez képest augusztusban 18 222, júliusban 18 403, júniusban 18 313, májusban 18 228 forintot fizetett volna a kasszánál ugyanazért a kosárért. Tehát júliusban a drasztikus szeptemberi infláció ellenére is többet fizetett. (Áprilisban 18 197, márciusban még 17 983, februárban 17 931, januárban viszont 17 786 forint volt a kosara.)

Szeptemberben 0,55 havi drágulást tapasztalt a fiktív nyugdíjas a bevásárlás során, így még ő jár a legkevésbé rosszul Hunorhoz és Judithoz képest, viszont a KSH számításánál így is nagyobb áremelkedést érzékelt. Éves inflációt tekintve szintén Marika néni tapasztalt kevesebb drágulást.

Arra is érdemes visszaemlékezni, hogy tavaly, amikor májusban hirtelen nőttek meg az élelmiszerárak (8,4 százalékos élelmiszerinfláció volt!), 18 351 forintot költött volna Marika néni a boltban. Ezt idén még csak júliusban sikerült meghaladni, viszont utána visszaesés következett. Ez azonban már nem lesz sokáig így, év végéig egyre növekvő, magas inflációt jósolnak az elemzők, várhatóan az élelmiszerek is drágulnak majd.

Mi várható év végéig?

A szeptemberi 5,5 százalékos magas inflációs adat az elemzőket is meglepte, és az év végéig a drágulás ütemének további növekedését jósolják: 6 százalékot, vagy annál is többet. Azt már régóta rebesgetik, hogy a takarmány- és gabonanövények drágulása miatt nőni fog a liszt, pékáruk, valamint a hús, tej, tojás ára. Ez a folyamat már meg is kezdődött:a baromfihús 9,2 százalékkal, a tojás 5,5 százalékkal a tej 2,3 százalékkal lett drágább, a fehérkenyér kilója 8,4 százalékkal, a zsemle 6,9 százalékkal, a liszt 6,8 százalékkal drágább.

Ezenfelül a tavalyi és idei év sem volt kedvező a gyümölcs- és zöldségtermesztők számára, ez már meg is látszik az árakon. Hiába olcsóbb éves összevetésben 22 százalékkal az alma, ha csak a tavalyi borzasztóan magas árakhoz viszonyítva lett kedvezőbb az ára. Valamint ősztől, ahogy vége az idénynek, a gyümölcs-zöldség idényára sem fogja alacsonyabban tartani az élelmiszerek inflációját.

Ehhez jön még hozzá, hogy nemcsak Magyarországon, egész Európában emelkedtek az energiaárak. Bár a külföldön egyre növekvő "rezsipánik" nem érinti a magyar lakosságot közvetlenül, közvetve mégis meg fogják érezni - hiszen a vállalkozókra nem vonatkozik a rezsicsökkentés. A boltok, szolgáltatók, vendéglátóhelyek kénytelenek lesznek árat emelni a villany és gázárak drasztikus drágulása miatt, ha nem is a jövő hónapban, hamarosan.

Kinek mi került pontosan a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olasz felvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olasz felvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. október 19. kedd
Nándor
42. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?