Az ALDI és a Cafe Frei tovább bővítette együttműködését és exkluzív termékfejlesztésbe fogott, amelynek részleteit és első eredményeit mutatták be a mai napon.
Az, hogy egy országban az egyes háztartások mire költik el bevételeiket, sokat elárul nem csak a gazdaság, de a társadalom szerkezetéről is. A legfrissebb elérhető statisztikák alapján pontos képet kaphatunk arról az Európai Unió egyes tagállamai milyen arányban költenek lakhatásra, élelmiszerre, ruházkodásra, kultúrára és alkoholos italokra. A számokat elemezve kiderül, hogy a lakhatási költségeink alacsonyak az EU-n belül, viszont sok pénzünket viszi el az élelmiszer, az alkohol és a cigaretta.
A legfrissebb statisztikák szerint szeptemberben Magyarországon az átlagkereset kedvezmények nélkül 260 900 forint volt, majdnem 16 ezer forinttal több, mint 2019-ben. Papíron tehát jobban élünk, de vajon mire költjük mi magyarok ezt a pénzt, és mire költik a többi európai ország lakói? Pontosabban milyen arányban fizetünk ebből rezsit, mekkora hányadából veszünk élelmiszert, fogyasztási cikkeket, alkoholt?
Az Eurostat 2019-es statisztikáiból kiderül, a tavalyi évben az Unió egyes tagállamaiban arányaiban mire költötték el a háztartások a bevételeiket. 12 fő kategóriába osztják a kiadásokat a statisztikusok, ez alapján 2019-ben az EU-27 háztartásainak kiadásainak csaknem egynegyedét lakás, víz, villany, gáz és egyéb fűtőanyagra fordították. Közlekedésre a teljes bevétel 13,1 százaléka, élelmiszerre és alkoholmentes italokra 13 százalék, egyéb árukra és szolgáltatásokra 11,2 százalék - ez tette ki a kiadások csaknem felét. Az alábbi grafikonom ábrázoljuk az Unió költési átlagát, alatta Magyarország és 3 szomszédos ország számait.
Ahogy az alsó "tortán" is jól látszik hazánk költési szokásaiban bizonyos pontokaon eltér az unió átlagától. Lakhatásra például kevesebbet költünk, a bevételeink durván ötödét: 19,7 százalékát. A finnek, a szlovákok és a dánok állnak a lista élén, ők 28,4, 28,4, illetve 27,9 százalékát. A lista utolsó helyén Málta áll (12,3%). A közlekedésre fordított költségek tekintetében is az EU átlaga alatt vagyunk, igaz csak 0,3 százalékkal, élelmiszerre és alkoholmentes italra viszont a bevételeink nagyobb hányadát költjük.
Éttermi és szállodai szolgáltatásokra is több megy el, mint az unió 27 tagországában átlagosan - ez feltehetően a SZÉP kártyák népszerűségének tudható be. Ruházkodásra valamennyivel kevesebb jut a fizetésünkből arányosan, mint ahogy kultúrára is. Elképesztően sok jut azonban alkoholraés cigarettára: majdnem kétszer akkora hányad, mint az unió 27 tagországában átlagosan. (És ez nem feltétlenül amiatt van, mert drágábbak lennének itthon ezek a termékek - tudjuk jól, mekkora problémát jelent a magyar népesség körében az alkoholizmus. Meg persze az átlagfizetéseket is nagyon különböznek országonként). Átlagosan majdnem 1 százalékkal több megy el kommunikációra, sőt, oktatásra is itthon, mint az Unió többi országában.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Szomszédaink mellett
A második tortán a magyar adatok mellett megismerhetjük az osztrákok, a szlovének és a szlovákok költési szokásait. Érdemes összevetni saját számainkat az osztrákokéval: bevételeink majdnem kétszer akkora hányadát költjük élelmiszerre, mint ők. Európában amúgy fizetésük legkisebb arányát a britek (8%), legnagyobbat a románok (26%) hagyják ott az élelmiszerboltban. Hazánk a 8. a sorban. Az alkoholra költött összeg arányában viszont a harmadikak vagyunk, Luxemburg és Csehország előz minket csak meg. A z utolsó helyen a hollandok vannak: ők bevételeik mindössze 3 százalékát költik alkoholra és dohánytermékekre.
Komoly lehet a baj a Tesco háza táján: ezt a trükköt vetették be - vajon mit lép erre az Aldi, Lidl?
A szabályozási intézkedések és az egyre éleződő verseny a boltlánc pozíciójának további romlásához vezethet Közép-Európában.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Sokaknak zsebbe nyúlós lett a felsőoktatás - számok
- Újabb kellemetlenség egy forgalmas vasúti szakaszon
- Megszólalt a Magyar Posta a kamu csomagokról
- EP-korrupciós botrány: lépett az EP
- Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját
- Több előadásától is elbúcsúzik a Vígszínház