Most a Kormány a kötelező akciózás 2023. december 31-ig történő meghosszabbításáról döntött.
Az, hogy egy országban az egyes háztartások mire költik el bevételeiket, sokat elárul nem csak a gazdaság, de a társadalom szerkezetéről is. A legfrissebb elérhető statisztikák alapján pontos képet kaphatunk arról az Európai Unió egyes tagállamai milyen arányban költenek lakhatásra, élelmiszerre, ruházkodásra, kultúrára és alkoholos italokra. A számokat elemezve kiderül, hogy a lakhatási költségeink alacsonyak az EU-n belül, viszont sok pénzünket viszi el az élelmiszer, az alkohol és a cigaretta.
A legfrissebb statisztikák szerint szeptemberben Magyarországon az átlagkereset kedvezmények nélkül 260 900 forint volt, majdnem 16 ezer forinttal több, mint 2019-ben. Papíron tehát jobban élünk, de vajon mire költjük mi magyarok ezt a pénzt, és mire költik a többi európai ország lakói? Pontosabban milyen arányban fizetünk ebből rezsit, mekkora hányadából veszünk élelmiszert, fogyasztási cikkeket, alkoholt?
Az Eurostat 2019-es statisztikáiból kiderül, a tavalyi évben az Unió egyes tagállamaiban arányaiban mire költötték el a háztartások a bevételeiket. 12 fő kategóriába osztják a kiadásokat a statisztikusok, ez alapján 2019-ben az EU-27 háztartásainak kiadásainak csaknem egynegyedét lakás, víz, villany, gáz és egyéb fűtőanyagra fordították. Közlekedésre a teljes bevétel 13,1 százaléka, élelmiszerre és alkoholmentes italokra 13 százalék, egyéb árukra és szolgáltatásokra 11,2 százalék - ez tette ki a kiadások csaknem felét. Az alábbi grafikonom ábrázoljuk az Unió költési átlagát, alatta Magyarország és 3 szomszédos ország számait.
Ahogy az alsó "tortán" is jól látszik hazánk költési szokásaiban bizonyos pontokaon eltér az unió átlagától. Lakhatásra például kevesebbet költünk, a bevételeink durván ötödét: 19,7 százalékát. A finnek, a szlovákok és a dánok állnak a lista élén, ők 28,4, 28,4, illetve 27,9 százalékát. A lista utolsó helyén Málta áll (12,3%). A közlekedésre fordított költségek tekintetében is az EU átlaga alatt vagyunk, igaz csak 0,3 százalékkal, élelmiszerre és alkoholmentes italra viszont a bevételeink nagyobb hányadát költjük.
Éttermi és szállodai szolgáltatásokra is több megy el, mint az unió 27 tagországában átlagosan - ez feltehetően a SZÉP kártyák népszerűségének tudható be. Ruházkodásra valamennyivel kevesebb jut a fizetésünkből arányosan, mint ahogy kultúrára is. Elképesztően sok jut azonban alkoholraés cigarettára: majdnem kétszer akkora hányad, mint az unió 27 tagországában átlagosan. (És ez nem feltétlenül amiatt van, mert drágábbak lennének itthon ezek a termékek - tudjuk jól, mekkora problémát jelent a magyar népesség körében az alkoholizmus. Meg persze az átlagfizetéseket is nagyon különböznek országonként). Átlagosan majdnem 1 százalékkal több megy el kommunikációra, sőt, oktatásra is itthon, mint az Unió többi országában.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Szomszédaink mellett
A második tortán a magyar adatok mellett megismerhetjük az osztrákok, a szlovének és a szlovákok költési szokásait. Érdemes összevetni saját számainkat az osztrákokéval: bevételeink majdnem kétszer akkora hányadát költjük élelmiszerre, mint ők. Európában amúgy fizetésük legkisebb arányát a britek (8%), legnagyobbat a románok (26%) hagyják ott az élelmiszerboltban. Hazánk a 8. a sorban. Az alkoholra költött összeg arányában viszont a harmadikak vagyunk, Luxemburg és Csehország előz minket csak meg. A z utolsó helyen a hollandok vannak: ők bevételeik mindössze 3 százalékát költik alkoholra és dohánytermékekre.

Súlyos dolog derült ki a kedvelt hazai tisztítószerekről: erről minden magyar vásárlónak tudnia kell
16 százalékkal bővült 2022-ben a környezetbarátként árult tisztítószerek piaca, az elmúlt 3 évben mintegy kétszeresére nőtt a forgalmuk.

Drasztikusan átalakul a magyar gasztronómia a klímaváltozás miatt: komoly szemléletváltás kell a hazai konyhákban.
Ha egymás mellé tennénk mind a 2800-at, az Atlanti-óceánig is eljuthatnánk; utunk során pedig tökéletesen kirajzolódna egy a magyar társadalomról szóló szubjektív látlelet.
Már csak 500 nevező kell, hogy magyar Guinness-rekord szülessen októberben! A cél továbbra is, hogy ezren rúgjanak büntetőt az Országos Tizenegyesrúgó Bajnokságon.
A művészről eddig még nem készült monográfia, ezt a hiányt pótolja az ősszel megjelenő, kétnyelvű (magyar és angol) művészeti album készül.
-
Másodszor emel bért idén a Rossmann (x)
300 millió forintot fordít munkatársai fizetéseinek növelésére az idén 30 éves drogéria, amely tavaly elnyerte a Kincentric Legjobb Munkahely díját.
-
A környezetbarát IT eszközöké a jövő (x)
A világ első szén-dioxid-semleges üzleti laptopja új fejezetet nyithat fenntartható digitalizációban.
-
Az élelmiszer-infláció letöréséhez nem elég a 6 árharcos multi élelmiszerlánc (x)
Az élelmiszer-inflációban jelenleg gyengülés tapasztalható, amiben a multinacionális élelmiszerláncok árpolitikája is fontos szerepet játszik.
- Nagyot tévedett a Lego
- Haladékot kaptak az uniós autógyárak
- Az év végére egyensúlyba kell hozni a béreket és az árakat, hogy legalább éves alapon ne csökkenjenek a reálbérek- mondta az Országgyűlésben, az őszi ülésszak első napján a miniszterelnök - a nap hírei
- Ukrajna vagy kapitulál, vagy megszűnik államként létezni - közölte az orosz házelnök
- A rövid orrú kutyák jobban kötődnek az emberhez - állítják az ELTE kutatói
- Nem lépnek vissza az 5 százalék alatti pártok a hétvégi választás előtt
Agrárszektor Konferencia 2023
Sustainable World 2023
Mi lesz veled magyar élelmiszer?


