Komolyan megdrágulhat a cigi? Az EU lépéseket vár Magyarországtól

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarországgal szemben a cigarettára előírt minimális uniós jövedéki adómérték alkalmazásának elmulasztása miatt - közölte az Bizottság csütörtökön.

A közlemény emlékeztet rá, hogy Magyarországnak hosszú, 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszak állt a rendelkezésére, hogy fokozatosan emelje a cigarettára kivetett jövedéki adót, amíg az eléri az előírt küszöbértéket. A Magyarország által alkalmazott jövedéki adómérték jelenleg sem éri el az uniós küszöbértéket, ami torzítja a más tagállamokkal fennálló versenyt, és ellentmond az uniós egészségvédelmi politikának.

A közös uniós szabályozás (a 2011/64/EU tanácsi irányelv), amely a belső piac megfelelő működését és az emberi egészség magas szintű védelmét hivatott biztosítani, megköveteli a tagállamoktól, hogy az alkalmazandó súlyozott kiskereskedelmi átlagár legalább 60%-ának megfelelő, de 1000 cigarettánként legalább 90 euró összegű jövedéki adót vessenek ki a cigarettákra. A 60%-os szabály nem alkalmazandó, ha a jövedéki adó 1000 darab cigaretta esetében legalább 115 euró.

A fentitől teljesen különálló ügyben is lépett ma az Európai Bizottság, hiszen úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak amiatt, hogy az nem látja el élelmiszerrel a szerb határon található magyar tranzitzónákban őrizetben tartott személyeket. Ez azokat a személyeket érinti, akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét elutasították, és akik egy harmadik országba való visszaküldésre várnak.

A Bizottság véleménye szerint a visszatérésre kötelezett személyek arra kényszerítése, hogy a magyar tranzitzónákban tartózkodjanak, az EU visszatérési irányelve értelmében de facto őrizetnek minősül. A Bizottság megállapítja, hogy az élelmiszer-ellátás ilyen körülmények között való elmulasztása nem felel meg a visszatérési irányelv 16. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikkében foglalt kötelezettségeknek.

A Bizottság 2019. július 26-án felszólító levelet küldött az ügyben Magyarországnak. Mivel a magyar kormány válasza nem oszlatta el a Bizottság aggályait, a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, és a helyzet sürgősségére tekintettel egy hónapos határidőt írt elő a válaszadáshoz. A Bizottság felkéri a magyar hatóságokat, hogy e határidőn belül feleljenek meg a vonatkozó uniós szabályoknak. Ha ez nem történik meg, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé viheti.