2 °C Budapest
Betarthatatlan törvény születhet: semmi szükség a plusz bolti eladókra?

Betarthatatlan törvény születhet: semmi szükség a plusz bolti eladókra?

2017. április 18. 17:32

A multikra szabott kötelező létszámemelés pénzbeli megváltása átlagosan egymillió forintot hozhatna az ötezer főnél kisebb települések élelmiszeres kisboltjainak. Rájuk is férne egy kis pénz, hiszen számuk lassan, de csökken, a boltnélküli kistelepülések száma pedig nő. Számukra nagy kár azonban, hogy ez az adó könnyen elbukhat az uniós rostán, ugyanúgy, mint az élelmiszerlánc felügyeleti díj. Ráadásul ki sem lehetne hirdetni a törvényt az előzetes uniós engedély nélkül - írja a Blokkk.com.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Az eddig napvilágot látott hírfoszlányok szerint a vásárlók védelmének, tájékozódásának segítése ürügyén elhíresztelt kötelező létszámelőírásról időközben bebizonyosodott, hogy egy adó módjára viselkedő közteherről lenne szó. Ezt ellátás biztonsági hozzájárulásnak hívnák és ezzel egy pénzügyi alapot képeznének az ötezer főnél kisebb települések - feltehetően élelmiszert árusító - kisboltjainak segítésére. A hivatalosféle indok valami olyasfajta púder, hogy a vásárlók sok esetben nem kapják meg időben a megalapozott döntéshez szükséges információkat a boltban, ezért több alkalmazott kell.

Ha otthon felejtetted a szemüveged? Á, dehogy!

Ha a vásárló otthon felejti a szemüvegét, akkor ez mindenképpen igaz, jöhetne egy kis felolvasás a megerősített eladógárda segítségével. Más választása ugyanis az eladónak nem lenne, hiszen mást ő sem mondhatna, azaz olvashatna fel, mint amit a gyártó a jog ereje nyomán köteles a termék csomagolásán feltüntetni. El nem vehet belőle, hozzá nem tehet semmit, különben megtévesztené a vásárlót. Megjegyezni egyébként ezt az információtömeget elég nehézkes lenne, még egy kisboltban is. Csak két egyszerű példa, mit is köteles a gyártó feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán.

Tejföl:

"homogénezett, félzsíros, nettó tömeg 330 g, zsírtartalom 12% (m/m). Fogyasztható (nap, hónap, év) a fedőfólián a jelzett időpontig. Tárolás: 0-6 C között. Átlagos tápérték 100 g termékben: energia 561 kJ/135 kcal, zsír 12g, amelyből telített zsírsavak 8,0g, szénhidrát 3,4g, amelyből cukrok 3,4g, fehérje 3,0g, só 0,08 g. Az élelmiszer kizárólag a nátrium természetes jelenlétéből adódóan tartalmaz sót".

Na, tessék, ki gondolta volna, hogy a tejfölben van só is, de ha a vásárló megkérdezi, mi van benne, tudni kellene. A részletek mellőzése nélkül egy tubus mustáron is hasonló tömegű információt kell feltüntetnie a gyártónak, például azt is, hogy egy 220 grammos kiszerelésben a telített zsírsavak tápértéke 100 g termékben 0,3 g. Na, ezt kellene fejből tudnia egy eladónak?

A Tesco és a Spar akár meg is úszhatná

Az igazi, végül nem is titkolt cél azonban némi pénzbehajtás a multi áruházaktól, hiszen ha egy alkalmazott felvétele minimálbérrel és annak közterheivel számolva 150-160 ezer forint helyett kiváltható egy 96-97 ezer forinttal, a garantált bérminimum 60 százalékával a javaslatcsomag szerint, akkor nyilván minden multiáruház az olcsóbbik megoldást fogja választani. Ugyebár a garantált bérminimumnál senkinek sem lehet kevesebb a bére, tehát a számtan szabályai szerint a kormány csak jól járhat ezzel, hiszen minden kötelezett multi fizetni fog.

Jól tudja ezt a kormány is, hiszen a kereskedelemregulázó javaslatcsomagnak ez a része már nem is a létszámra van kihegyezve, hanem az ellátásbiztonsági hozzájárulásra. A blokkk.com számításai szerint ebből éves szinten 13 milliárd forintot zsebelhet be a kormány, amit továbbadna a kisboltoknak. A legnagyobb multi áruházláncok közül a Tesco és a Spar akár meg is úszhatná a létszámsarcot, hiszen a legfrissebb információmorzsák szerint már nem a bolti eladók képeznék a kötelező létszámszámítás alapját, hanem minden alkalmazott. Kérdés persze, hogy ehhez mit szólnak majd a későbbiekben a döntést meghozó politikusok.

A legtöbbet a Lidl fizethetné, de hát ő az egy főre eső forgalom alapján a leghatékonyabb áruházlánc, 80 millió forint egy alkalmazottra jutó forgalommal. A Tesconál ez az összeg 34 millió forint, a Sparnál pedig 31 millió forint, kisebb, mint a 36 millió forintos, egy főre vetített létszámhatár.

A magyar láncok közelébe sem férkőznek a dolognak, nyilván nem véletlenül és ezt a távolságtartást nem is bánják. Egy számításban ugyan feltörekvőnek számítana ebben a viszonylatban a CBA, mivel erősen közelítené a 36 millió forintos egy főre eső bevételi határt a maga 35,6 milliójával (milyen érdekes), de ő igazi nagykereskedelmi tevékenységet már nem nagyon folytat (éves árbevétele 15 milliárd forint nagyságrendű, ami a CBA franchise rendszerét kiszolgálóként a korábbi nagykereskedelemtől eltérő szerepet takar, ami persze hibaként nem róható fel).

Sorra mennek tönkre a kisboltok

Semmiképpen sem vitatható, hogy szükség van a kistelepülések kisboltjainak támogatására az életben maradásukhoz. A kormány szándéka szerint ezt segítené a 13 milliárd forint ellátásbiztonsági hozzájárulás. 2012 óta összesen közel 15 ezer kisbolt ment tönkre Magyarországon, amihez persze nem kellett feltétlenül kistelepüléseken fel-le húzogatni a redőnyt, előfordult ilyen a fővárosban is.

A legnagyobb bajban az a család van, akinek a falujában nincs bolt. Ezeknek a településeknek a száma 200 körül jár, számuk, ha lassan is, de nőtt az elmúlt években. A boltos települések száma 2016-ban 2951 volt, 2012-ben kettő híján háromezer, tehát számuk csökkent.

Feltehetően az ötezres lélekszámnál kisebb települések lehetnek az ellátásbiztonsági alap támogatásának célpontjai. Ezeknek a településeknek a száma 2680 (a KSH legutóbbi adata szerint), összesen 25 815 bolttal. Igen ám, de az ellátásbiztonság az élelmiszeres boltokat jelenti, előreláthatóan ők lehetnének a támogatás haszonélvezői. Számuk a KSH nyilvános adataiból becsülve 12-13 ezer körül mozog, ők osztozhatnának a 13 milliárd forinton (a KSH a községekben ügyködő élelmiszerboltok számáról ad közre adatot, ahol az élelmiszerboltok aránya az iparcikkesekéhez hasonló, nagyjából fele, ez pedig kivetíthető az ötezresnél kisebb lélekszámú települések teljes körére).

A lét a tét?

A legnagyobb gondja az ellátásbiztonsági hozzájárulásnak, hogy adók módjára kötelezően előírt közteher lenne, de úgy, hogy kizárólag multi áruházláncokat terhelne. Ez durvább az élelmiszerlánc felügyeleti díj uniós elmeszelése nyomán 2015-ben visszacsinált rendnek, hiszen ott a sávos rendben a kisebbek is fizettek egy ezreléket árbevételük után (némi kivétellel körítve a legkisebbeknél), a multiknak azonban ráadást is kellett volna fizetniük, a nagyobb forgalomhoz igazított, fokozatosan növekvő kulcsokkal. Ez sem adónak volt elnevezve, hanem díjnak, de ez a brüsszeli bürokratákat nem nagyon érdekelte, ami kötelező, az kötelező, ez a lényeg.

Az ellátásbiztonsági hozzájárulás is csak a multi áruházakra lenne kiróva, ugyanúgy, mint az élelmiszerlánc felügyeleti díj egy ezreléken felüli többlete. Ráadásul nagyon is könnyen megeshet, hogy az Országgyűlés döntését követően a megszavazott törvényt ki kell küldeni a brüsszeli bürokratáknak úgynevezett notifikálásra. Ez azt jelenti, hogy ha a brüsszeli bürokraták hibát találnak benne, nem lehet kihirdetni. Van rá esély bőven, hiszen az egész javaslatpakk indoklása arról szól, hogy újabb intézkedéscsomagot fog a kormány javasolni egy egészségesebb szerkezetű hazai kereskedelem kialakítása érdekében. Nem hiányzik természetesen a vásárlók és az alkalmazottak védelme sem, de az egészségesebb szerkezet azt jelenti, hogy a multiknak kevesebb, a magyar boltosoknak több jusson. Ez egyébként nem lenne baj önmagában.

Egyébként a vöröscsillagos Heineken törvény is ezt az utat járja, hiszen hiába szavazta meg a magyar törvényhozás nemrégiben, ki kell várni a brüsszeli notifikációs döntést. Volt persze olyan ügye is a magyar törvényhozásnak 2012 táján, amikor sikerült kicsikarni a brüsszeli bürokraták jóváhagyását, mivel az új trafikrendszert is be kellett mutatni nekik. A csomagolás a fiatalkorúak védelme volt, ami egyébként nagyon is helyes cél, sőt, önmagában a trafik sem rossz gondolat, csak éppen a falusi kisboltok a dohánykereskedelem elvesztésével érzékeny veszteséget szenvedtek el, nem beszélve azokról a trafikosokról, akiknek addigi léte borult a semmibe.

Kérdés, érdemes-e egy kockázatos döntést bevállalni, amikor semmiféle gondot nem jelentene a költségvetésnek azt mondani, hogy a falusi kisbolt fizessen sokkal, de sokkal kevesebb közterhet az eladói, pénztárosai után, amibe senki sem tudna belekötni. Az egészségesebb szerkezetről pedig csak annyit, hogy az

a 13 milliárd forint a multi napicikkes áruházak árbevételének hat, azaz hat ezreléke,

a 2200 milliárd forintnyi 2015. évi árbevételükhöz képest.

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 20. csütörtök
Fábián, Sebestyén
3. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?