Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a 2027-es költségvetésben belengetett különadó-emelés kevésbé fáj, mert az árréesstopot kivezetik.
Az Európai Unió kötelezettségszegési eljárása arra kötelezheti a magyar kormányt, hogy gondolja újra a nem nyereséges boltok ellen hozott szankciókat - írja az Index.
Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a nem nyereséges szupermarketek szankcionálásáról elfogadott törvény miatt, mert úgy véli, hogy az korlátozhatja a vállalkozások letelepedési szabadságát.
Az Európai Bizottság illetékes szóvivője pénteken megerősítette az MTI-nek, hogy a brüsszeli testület az előző napon úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a 2014 decemberében elfogadott jogszabály ügyében. A törvény megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását a két egymást követő évben veszteségesen működő nagyobb üzleteknek. Varga Mihály a javaslat indoklásában azt írta, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat.
Az EB tájékoztatása szerint az új jogszabály nyomán a kiskereskedőknek megnövekedett kockázatokkal kell szembenézniük, ha be akarnak lépni vagy terjeszkedni akarnak a magyar piacon. A tartós veszteségességet tiltó törvény akadályozhatja a befektetéseket, és ezáltal a versenyképesség romlásával járhat és magasabb árakat eredményezhet - közölte a bizottság.
Két hónap van a szabályozás újragondolására
A magyar kormánynak két hónapja van, hogy válaszoljon a brüsszeli felszólításra. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően - ha szükséges - a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.
Ugyancsak csütörtökön lezárult a plázastopot elrendelő magyar törvény miatt megindult kötelezettségszegési eljárás. A 2012 januárjában életbe lépett jogszabály értelmében három évre általános építési tilalmat rendeltek el a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményekre. A törvény 2014. december 31-ig volt hatályban, és azóta új szabályokat fogadtak el Magyarországon, a kötelezettségszegési eljárás így lezárult.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- tájékoztatott a szóvivő.
A napokban ez már a második pofon, amit a kormány az uniótól kap, a hét elején az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya mostani rendszere vérzett el az Európai Unió Bíróságán.
-
300 ezres kárgaranciát is érhet a jól felszerelt vadriasztó, de sok autós egy alapvető dolgot ront el
A vadriasztóhoz járó akár 300 ezer forintos kárgarancia érvényesítésénél a megfelelő felszerelés is kulcsfontosságú lehet.
-
Évi 260 ezer forintot is spórolhatunk (x)
Lakásvásárláskor a vételár és a törlesztőrészlet mellett a mindennapi utazások költségét is érdemes mérlegelni.
-
Több millió forint pluszt is jelenthet, ha 10 évvel korábban kezdünk el félretenni a nyugdíjra (x)
A nyugdíj még távolinak tűnhet pályakezdőként, családalapításkor vagy vállalkozásépítés közben.
-
Sok céges ajándék végzi a fiók mélyén: hogyan válasszunk olyat, amelynek valóban örülnek a kollégák? (x)
Egy céges ajándéknál könnyű melléfogni: a sokadik logózott toll vagy notesz gyakran nem jelent valódi értéket a munkatársaknak és üzleti partnereknek.







