Itt az újabb csapás a kispénzűekre

A rendkívül meleg és az aszályos időjárás miatt a legnagyobb agrárexportőrök (USA a kukoricát, Oroszország a búzát, Brazília a cukorexportot tekintve) idén gyenge termésre számítanak - Oroszországban már az exportkorlátozások veszélye is felmerült -, ami a nemzetközi élelmiszerárak jelentős szintű emelkedéséhez vezethet. A kukorica több mint 20, a búza és a szójabab pedig közel 40 százalékkal drágult év eleje óta, a mezőgazdasági termékek árfolyamai pedig sok éves, vagy akár soha nem látott csúcsokon járnak.

Ennek hatására nagy esélye van annak, hogy Magyarországon is drágulnak az élelmiszerek. Hazánkban idén megközelítően 4 millió tonnányi étkezési búza termett, ami több mint 10 százalékos visszaesés a tavalyi évhez képest. Összesen 1 millió 81 ezer hektárról átlagosan nagyjából 3,7 tonna búzát takarítottak be az egy évvel ezelőtti 4,2 tonnához képest.

Jó hír viszont, hogy az idei búza minősége kitűnő, a termés nagy része étkezési kategóriába esik. A belföldi éves élelmezési célú búzafelhasználás 1,2 millió tonna körül alakul, míg a takarmánycélú felhasználás további 0,9-1 millió tonnát köt le. Ezek alapján tehát a belföldi felhasználást jelentősen meghaladó árukészlettel számolhatunk.

A liszt ára augusztus 1-től kilogrammonként 18-20 forinttal emelkedett az aratást megelőző időszak árához képest. Emiatt várhatóan drágulni fog a kenyér is - jelentette be augusztus elején a Magyar Pékszövetség. A sütőipari vállalkozások különböző piaci körülmények között gazdálkodnak, ezért augusztus és szeptember hónapban eltérő mértékű, konkrétan nem pontosított, de jelentős átadási áremelkedést prognosztizálnak.

Az élelmiszer-alapanyagok drágulása nem jelenik meg egy az egyben a fogyasztói árakban, a feldolgozott élelmiszerek áralakulását ugyanis más tényezők (például a belső kereslet, a bérköltségek) is befolyásolják - hangsúlyozza Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Kedvezőtlenül hat az inflációra az élelmiszerek többségére rakódó magas, 27 százalékos áfakulcs is.

Piaci szereplők az élelmiszerekre rakódó áfaterhek csökkentését látják megoldásnak az elszabaduló árak megfékezésére. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy ez hiú ábránd marad.

V. Németh Zsolt, vidékfejlesztési államtitkár nem lát esélyt áfacsökkentésre az alapvető élelmiszerek körében. Mint mondta, a költségvetési és gazdasági helyzet ezt még nem teszi lehetővé.

A hatályban lévő magyar szabályozás szerint jelenleg az alapvető élelmiszerek szűk köre tartozik a magasabb kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá. Ide sorolódik a tej, az ízesített tej, valamint a különféle a tejtermékek. Emellett a gabona, a liszt, a keményítő vagy a tej felhasználásával készült termékek is kedvezményesen adóznak.

A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) még nem érkezett konkrét javaslat az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentésével kapcsolatban - tudatta a hét elején a szaktárca.

Az NGM közleményében hangsúlyozza, az áfa uniós szinten harmonizált adónem, ami azzal a következménnyel jár, hogy a tagállami szabályozásnak összhangban kell lennie a közösség áfairányelvében foglalt rendelkezésekkel. Az egyik alapelv szerint a hasonló, egymással helyettesíthető termékekre és szolgáltatásokra ugyanakkora adóterhet kell kivetni.

Vagyis ha például kedvezményes adókulcsot alkalmaznánk a sertéshúsra, akkor azt a baromfihúsra és a különböző húskészítményekre is ki kellene terjeszteni. "A kedvezményes áfakulcs ilyen körű bővítése viszont jelentős költségvetési áfabevétel-kieséssel járhat, ezért jelenleg nem tervezünk ilyen módosítást kezdeményezni" - olvasható az NGM tájékoztatásában.