Ilyen még nem volt: milliárdokból újul meg a pesti közlekedés

A BKK közleménye szerint ma a BKK és a BKV diszpécsereinek nincs információjuk arról, melyik busz vagy villamos merre tartózkodik, erről információt csak a járművezetőtől kaphatnak, egy mára igen alacsony megbízhatóságú rádiórendszer segítségével. Ezáltal a forgalomfelügyeleti diszpécserek nehezen tudják azt befolyásolni, hogy a járatok ne egyenetlenül közlekedjenek és ne forduljon elő az - Budapesten egyébként jól ismert gyakorlat -, hogy két busz jön egymás után, majd hosszú ideig nem érkezik járat a megállóba.

A BKK reményei szerint ennek vet véget a FUTÁR-projekt: a diszpécserek műholdas nyomkövetéssel folyamatosan követik majd a járműveket és így folyamatosan tudják majd szabályozni a felszíni járművek közlekedését, vagy épp sokkal könnyebben és gyorsabban lehet majd megszervezni egy villamos- vagy metrópótlást zavar esetén. Mindezeken túl a rengeteg információ segítségével a rendszer képes kiszámolni, hogy melyik jármű mikorra ér egy adott megállóba, így erről mobiltelefonon, interneten, illetve 257 helyszínen telepített kijelzőkön is adnak majd tájékoztatást.

A projekt főbb elemei:

• Modernizált forgalomirányítás: valós idejű, műholdas alapú információk a járművek helyzetéről és így javuló beavatkozási képesség a BKK részéről, informatikai intelligenciával támogatott diszpécseri munka, új diszpécserközpont a Szabó Ervin téren, melynek segítségével a Budapesten közlekedő villamosokat, trolibuszokat és autóbuszokat egyetlen központból irányíthatják. A megbízható kommunikációt új rádiórendszer segíti majd.

• Dinamikus utastájékoztatás: a megállóhelyeken és járműveken elhelyezett kijelzők segítségével az utasok valós idejű információkat kaphatnak. Ez megkönnyíti az utazás tervezését és kiszámíthatóbbá is teszi azt. Az új kijelzők a mostaninál szélesebb körű tájékoztatást nyújtanak majd: a jármű útiránya, indulási ideje mellett forgalmi változás esetén az utasok tájékoztatása mind a járműveken, mind a megállókban azonnal megtörténik. A rendszer majdnem pontosan ki tudja majd számítani, melyik járat mikorra ér az útvonalán található megállókba a menetrend és a valós forgalmi helyzet alapján, ez pedig segíti az utastok tájékoztatását.

• Forgalmi tervezés: több és pontosabb adat áll majd rendelkezésre a járművek helyzetéről, ezáltal nemcsak az utasok, de a közlekedésszervező számára is tervezhetőbbé válik a közlekedés és pontosabb, megbízhatóbb, költségtakarékosabb menetrendek készülhetnek.

• Előnyben részesítés: a rendszer részeként 30 jelzőlámpás helyszínen részesülhetnek majd előnyben a közösségi közlekedési járművek, ami rövidíti az utazási időt, és a szolgáltatónak is jelentős megtakarításokat eredményez.

A létrehozandó rendszer a Budapesten közlekedő 2295 darab villamoson, trolibuszon és autóbuszon biztosítja majd a valós idejű forgalomkövetést műholdas fedélzeti rendszer telepítésével. Amelyik jármű erre alkalmas, ott ez a fedélzeti rendszer vezérli majd a hangos utastájékoztatást, illetve a kijelzőket is. Számos járművön, így az Ikarus 412 és 435 típusú trolibuszokon, valamint a Ganz csuklós, Tatra T5C5, T5C5K és a TW 6000 és TW 6100 típusú (hannoveri) villamosokon új fedélzeti és külső utastájékoztató kijelzők kerülnek beépítésre. Mindezeken felül 257 megállóhelyen és csomópontban létesülnek olyan kijelzők, melyek az adott megállóba érkező következő járatokig hátra lévő várakozási időt mutatja, a valós forgalmi helyzet alapján.

A rendszer 2013-as elindulásáig 6,7 milliárd forint tervezett összköltségvetéssel számol a BKK, melynek megvalósítására mintegy 4 milliárd forintos támogatást nyert az Új Széchenyi Tervből, illetve az Európai Unió fejlesztési forrásaiból a társaság.