Csórók vagyunk, de zabáljuk a gyógyszert

Márciusban 0,9 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom, míg negyedéves szinten lényegében stagnált az előző év azonos időszakához képest. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint a márciusi eladások 0,5 százalékkal elmaradtak az előző hónaptól.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2011 márciusában 602 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, az első negyedévben összességében 1629 milliárd forgalom realizálódott. A kiskereskedelmi eladások 46 százaléka élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes-, 18 százaléka üzemanyag-, 11százaléka bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben bonyolódott; a többi üzlettípus együttes részesedése 25 százalék volt 2011 első negyedévében. Gyógyszertárakban és gyógyászati segédeszköz üzletekben közel 80 milliárd forintot költött a lakosság 2011. január-márciusban.

Az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalma márciusban 1,6 százalékkal mérséklődött, az első negyedévben lényegében nem változott. A forgalom jelentős részét (90 százalékát) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) eladásai márciusban 2,1 százalékkal csökkentek.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítésének volumene 2011. márciusban 1,3 százalékkal mérséklődött, az első negyedévben stagnált. Iparcikk jellegű vegyes árukból 13,9, a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag termékkörbe tartozókból 5,8 százalékkal kevesebbért vásároltak. A textil-, ruházati és lábbeli üzletek eladásai 2 százalékkal csökkentek. Az üzemanyagtöltő állomások eladásai 2011. márciusban nem változtak, az év első negyedévében 0,9 százalékos elmaradást mutattak. Ugyanakkor a gyógyszertárak-, és gyógyászati üzletek forgalma 5,8 százalékkal emelkedett.

"A várt minimális bővülés helyett enyhén csökkenő kiskereskedelmi forgalom azt mutatja, hogy a lakosság - az adócsökkentés ellenére - sem mer költeni. Így jelenleg az a különös helyzet áll fenn, hogy míg a hazai gazdaság nemzetközi megítélésére régóta nem tapasztalt pozitív hangulat jellemző, addig ennek az optimizmusnak a lakosság körében egyelőre nyoma sincs" - mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

"A kiskereskedelmi forgalom élénkülésének hiányában a hazai gazdaság motorja így továbbra is a nemzetközi - elsősorban nyugat-európai - konjunktúra hajtotta külkereskedelem marad. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a világgazdasági konjunktúra az év hátralévő részében is fennmaradhat, ugyanakkor látni kell, hogy egyre visszafogottabbak a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások. Habár a Széll Kálmán Terv nagyobb súlyt fektet a kiadások csökkentésére, mint a bevétel növelésére, a piac által átgondoltnak és nagyon pozitívnak ítélt hiánycsökkentő csomagot lényegesen könnyebb keresztülvinni a gazdaság stabil növekedése mellett" - mondta el a befektetési szakember.