Elfolynak az adómilliárdok Közép-Európában

A visegrádi országok - Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország -, valamint Ausztria és Szlovénia adóhatóságainak tegnapi megbeszélését követően a Népszabadság összegyűjtötte, egyes országok hol látják a vagyonadóztatás helyét a közteherviselési rendszerekben. A válaszokból kiderült, minden országban létezik a vagyonadózásnak valamilyen formája, s arra is van példa, hogy a központilag beszedett adót visszaosztják a helyhatóságoknak.

Ausztriában kezdetben nem csak az ingatlanra, még a műtárgyakra, festményekre is kiterjedt az adókötelezettség, ám az adóztatásnak e széles körű kiterjesztése nem működött, így már csak a telek után kell adót fizetni. Magyarországon már eddig is voltak vagyoni típusú adók, ám azok kivetése az önkormányzatokon múlott, mint ahogy az adóalap meghatározása is helyben dőlt el. Jövőre megváltozik a rendszer, az adót központilag szedik be, önbevallás alapján a nagyobb értékű ingatlanok, illetve bizonyos ingóságok után.

Hellyel-közzel minden ország képviselője arról számolt be, hogy a válság hatására romlottak az adóelkerülést mutató statisztikák. Szlovéniában főleg az építőiparban és a színesfém-kereskedelemben tapasztalják ezt, most készítik elő azokat a törvénycsomagokat, amelyekkel szembeszállhatnak az adóelkerüléssel. A cseh hatóság vezetője a feketemunka elburjánzását emelte ki, s Ausztriában is tapasztalják a feketemunka terjedését. Meglepő, de ennek nem látják hatását az adóbevételekre, például az áfára.

Magyarország azon államok közé tartozik, ahol nem bújnak ki érezhetően többen az adófizetés alól, mióta beütött a krízis, legalábbis a magyar adóhatóság elnöke Szikora János APEH-elnök szerint. Intő jel lehet azonban, hogy nőtt a felszámolások száma.

Egyértelműen a válság számlájára írható azonban, hogy a költségvetéseknek kevesebb lesz az adóbevétele a tervezettnél. A büdzsé módosítására kényszerült Szlovákia is, ahol az eredetileg várt tízmilliárd euró bevételből várhatóan csak 7,6 milliárd folyik be az idén. A lengyel büdzsé is módosításra szorul, mint ahogy Ausztriában is lépni kell. Nyugati szomszédunknál először a kiadások, azokon belül is az adminisztráció megkurtítását vizsgálják, a bevételek emelése csak később kerülhet szóba, ha az előbbi tételek nem hoznak elegendő javulást az egyenlegben.

A magyar büdzsének 400 milliárd forintja bánja a krízist. Pótköltségvetést ugyan nem nyújtott be a kormány, de év közben többször is módosított az előirányzatokon. Így is bizonytalan, befolyik-e például a társasági adóból várt 418 milliárd forint, és az áfával is gondok lehetnek. Előbbi sorsa a decemberi adófeltöltésen múlik, ám hogy teljesül-e a terv, azt ma még az APEH-ben sem tudják.