Több turista jött a válság alatt is hazánkba - ki volt külföldön nyaralni?

A KSH első három negyedévi nemzetközi utazások statisztikája megerősíti azt a korábbi feltételezést, hogy év elején, a történelmi mélypontra süllyedt forint jelentősen emelte a határ menti térségekben a külföldiek egy napos, főként élelmiszer célú bevásárlási szándékát Magyarországon. A forint visszaerősödésével, a harmadik negyedévben az ilyen célú Magyarországra látogatás már jóval visszafogottabb lehetett: a részletes adatok szerint az egy napra Magyarországra látogató külföldiek száma stagnált tavalyhoz képest. (2009 I-III. negyedévében a forint az euróval szemben átlagosan 8%-kal volt gyengébb a 2008 I-III. negyedévinél.)

Összességében elmondható, hogy idén az első háromnegyed évben a külföldiek összes magyarországi fogyasztása 938 milliárd forint volt, ami 15%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Ennek kétharmada (654 milliárd forint) a turisztikai fogyasztásokhoz kapcsolódik. A külföldre látogató magyarok ugyanekkor 614 milliárd forintot költöttek, 11%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 324 milliárd forintot tett ki, ami csaknem negyedével több, mint 2008 I-III. negyedévében.

Miért jöttek?

Az első kilenc hónapban 32 millió külföldi látogatott Magyarországra, 78%-uk egy napra. A látogatók száma 3%-kal emelkedett. A külföldiek összesen 77 millió napot töltöttek Magyarországon.

A turisztikai céllal utazók 37%-a csupán egyetlen napra érkezett, a hosszabb időt eltöltő 6,2 millió utazó elsősorban szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást és más turisztikai szolgáltatásokat vett igénybe.

A több napra látogatók - akiknek átlagos tartózkodási idejük 7,4 nap volt - a legnagyobb számban Németországból, Ausztriából jöttek, e két ország tekintetében az összes érkezések száma nem változott az egy évvel korábbi év azonos időszakához viszonyítva.

Az egy napra hazánkba látogatók száma 4%-kal nőtt, ezek 47%-a átutazó volt. Kimagasló a napi vásárlók aránya (32%) is, ami egy évvel korábban csupán 23% volt (közel másfélszeres növekedést jelent egy év alatt).

A nem szomszédos országokból - Nagy-Britannia, Bulgária, Hollandia és Franciaország - érkezők szinte teljes egészében átutazók. A szomszédos országok közül a Romániából érkezőknél a legmagasabb az átutazók aránya (75%). Turisztikai céllal - az érkezések számát tekintve - a legtöbben Auszt¬riából és Szlovákiából jöttek.

A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai régióink 2009 I-III. negyedévében Budapest (42%) és Nyugat-Dunántúl (25%) voltak. Budapest 2 százalékpontos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest, Nyugat-Dunántúl látogatottsága változatlan.

Mennyit és mire költöttek?

A hazánkba látogatók 15%-kal (122 milliárd forinttal) költöttek többet Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest. (A külföldi látogatók 2009 első kilenc hónapjában 938 milliárd forintot költöttek el hazánkban. Az utasforgalmi export 69%-a (645 milliárd forint) kötődött a turisztikai motivációval érkezőkhöz. Az egynapos látogatásokból származott a bevételek 29%-a (276 milliárd forint). Az egy fő egy napjára jutó turisztikai célú kiadások minden negyedévben magasabbak voltak az összesen kiadások egy főre jutó napi átlagánál.

Az egy napra látogatók fogyasztási szerkezete számottevő eltolódást mutat az élelmiszerek irányába. Kiadásaik 69%-át - ami 10 százalékponttal több, mint az előző év kilenc hónapjában - az élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására költötték. Ezen belül az élelmiszerekre fordított összeg részaránya jelentősen, 11 százalékponttal emelkedett. A több napra látogatók kiadásaik 46%-át szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 8%-át élelmiszerre, 12%-át árucikkekre, 7%-át egyéb szolgáltatásokra fordították.

Mire futotta a magyaroknak?

A vizsgált időszakban a magyar állampolgárok 13,2 millió alkalommal utaztak külföldre. Amíg az egynapos utazások száma kismértékben nőtt, addig a többnaposoké 7%-kal csökkent 2008 I-III. negyedévéhez képest, miközben több napra utazók átlagos tartózkodási ideje is nőtt: 11-ről 12 napra. Az átlagos tartózkodási idő ilyen mértékű növekedésének köszönhetően az összes tartózkodási idő 1,9 millió nappal (3%) bővült 2008 azonos időszakához viszonyítva.

Az egynapos utazások csaknem felét (49%) vásárlási céllal tették, a turisztikai motivációjú utazások 31%-ot képviseltek, a többnapos utazásoknál ez utóbbi kategória részesedése 83% volt. Jelentős volt a munkavégzési célú kiutazások aránya, ami az egynapos utazások esetében 17, a többnaposokénál 15% volt.

A külföldre látogatók 614 milliárd forintot költöttek el külföldön - a kiadások 58%-a (355 milliárd forint) a turisztikai motivációval utazókhoz, 30%-a (185 milliárd forint) a munkavégzési célú utakhoz kötődött, ez folyó áron az előbbieknél 4%-os csökkenést, míg az utóbbiak esetében 57%-os emelkedést jelent. Az 1 fő egy napra jutó költése az egynapos utazásoknál (csaknem 700 forinttal) 8400 forintra, a többnapos utazások esetében (650 forinttal) 9500 forintra nőtt.