Ausztrália megvalósította azt, amire Budapest képtelen

Brisbane legújabb büszkesége a világ leghosszabb tensegrity hídja. A tensegrity az angol tensional integrity kifejezés összetételéből alkotott szó. A technológia bonyolult kábelrendszerrel megtartott elemeket takar, a híd a különböző elemek nyomó és feszítő erejének köszönhetően marad stabil. Az első jelentős ilyen technológiával késztett építmény az 1988-as szöuli nyári olimpia tornacsarnokának tetőszerkezete.

A híd 63.3 millió ausztrál dolláros (kb. 10,5 milliárd forintos) költségvetésből készült el, és több mint ezren járultak hozzá az építkezés sikeréhez. A 470 méter hosszú, 6,5 méter széles hidat a várakozások szerint hetente mintegy 36 500 gyalogos és kerékpáros fogja használni a várossal azonos nevű Brisbane folyó feletti átkelésre. A híd programozható LED kivilágítást is kapott, és elhelyeztek rajta 84 darab elektromos áramot termelő napcellát, amelyek összesen napi 100 kilowattóra energia előállítására képesek, amivel éves szinten mintegy 37,8 tonna széndioxid kibocsátást lehet megspórolni.

Egy gyalogos és kerékpáros híd építésének ötlete többször is felmerült Budapest történetében, azonban a kivitelezés mindeddig rendre elmaradt. A leggyakrabban emlegetett elképzelések szerint híd kötné össze a Kossuth Lajos teret a Batthyány térrel. Ezenkívül voltak még tervek a Margit-sziget és a pesti rakpart között ívelő gyalogos hídról is, és az Európa Kulturális Fővárosa pályázatában a főváros egy a Szabadság-hídtól délre, a Közraktáraktól induló gyalogos hidat ígért.