Nagyokat bakizott a jegybank

Valószínűleg abban hibázott az MNB, hogy az amúgy is jelentős forintgyengülés mellett folyamatosan hangoztatták, a gyenge árfolyam nem okoz gondot - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Még konkrét árfolyamszintek is elhangzottak az elnökség részéről - tette hozzá. Emögött az az elképzelés húzódhatott meg, hogy a jelenlegi válság negatív hatásait a reálárfolyam leértékelődésével lehetne tompítani. A magas eladósodottság és főleg a devizahitelek magas aránya miatt azonban mindez csak további keresletcsökkenéshez és a pénzügyi stabilitás megingásához vezetett. Amikor ezt belátta a jegybank, visszakozni kényszerült, száznyolcvan fokos fordulattal elkezdte védeni a forint árfolyamát.

A kamatpolitikával nem volt különösebb gond Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint sem. Talán csak az egyetlen rendkívüli időpontban, tehát nem kamatdöntőnek meghirdetett ülésen hozott kamatcsökkentés nevezhető utólag furcsának szerinte. Már csak azért is védhető a kamatpolitika, mert nem lehetett még az év elején sem látni, hogy a régió ennyire a nemzetközi sajtó érdeklődésének homlokterébe kerülhet. A kommunikáció azonban Török szerint is hagyott kívánnivalót maga után, vagyis hiba volt a gyenge forint mellett lándzsát törni. A márciusi hirtelen árfolyamzuhanásra is meglehetősen lassan reagált a jegybank vezetősége, ez a szakember szerint komoly károk elkerülését tette volna lehetővé. Emellett a jegybank makrogazdasági prognózisát is kritizálta Török: elveszítette az MNB stábja a korábbi, várakozásokat befolyásolni képes "horgony" szerepét. Korábban a szakértői körökben nem kérdőjelezték meg a jegybank növekedési, illetve államháztartási előrejelzéseit, most viszont csak az események után kullogtak.