Az elődeink is megmondták: jó lesz spórolni a gázzal!

Mivel a meteorológiai előrejelzésekben nagyjából annyira lehet megbízni, mint a kínai szerencsesütik jóslataiban, ezért a legbiztosabb prognosztákhoz fordulunk: a sok száz éves tapasztalaton alapuló népi hiedelmekhez. Azok szerint pedig jó lesz spórolni a gázzal, mert a legtöbb mendemonda szerint hosszú és fagyos lesz az idei tél.

Elég ha a tegnapi napot vesszük alapul. Eleink szerint ha Vízkeresztkor (január 6.) a kerékvágásban megindul a víz, akkor nem lesz hosszú a tél, márpedig kedden erősen fagyott az ország egészében. Karácsonykor (december 25. és 26.) napján azt mondják, hogy ha fekete a Karácsony, akkor fehér a Húsvét. Márpedig karácsonykor inkább csak foltokban lehetett havat találni, így félő, hogy Húsvétkor (idén április 12.-re esik) még bőven látunk majd havat.

Az elkövetkező hetekben is lesz jó néhány nap, amikor görcsbe rándult gyomorral várhatjuk, milyen időt jósol nekünk a sok népi bölcsesség. Ha Vince napon (január 22.) derült, napos az idő, akkor jó lesz a termés, a január 25-i Pál napját pedig pálfordulásának tartják, ugyanis az évnek ez az egyik leghidegebb napja, ezután már enyhülés várható.

Gyertyaszentelőn (február 2.) ha süt a nap, akkor még kemény tél jön. Erről a napról több népi hiedelem is ismert, az egyik legelterjedtebb megfigyelés főszereplője a téli álmot alvó medve, aki e napon felkel és kitekint barlangjából, hogy megnézze, milyen az idő. Ha szép, derült és enyhe időt észlel, akkor visszamegy és folytatja az alvást, mert tudja, hogy még nincs vége a télnek, havas förgetegek, csikorgó hidegek lesznek. Ha viszont hideg téli időt talál odakinn, kint marad, mert érzi, hogy rövidesen megenyhül az idő. Észak-Amerikában a medve helyett a mormotáról szól a regula, a megfigyelések szerint napos idő esetén még hat hétig kemény tél várható. Hasonlóan vélekednek a skótok is: ha a Gyertyaszentelő napján kellemes, napos az idő, abban az évben kétszer várható tél.

Dorottya és Julianna napjáról (február 6. és 16.) az időjós mondóka így szól: Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja. Ami az jelenti, ha február 6-án fagyott, akkor rá tíz napra olvadni fog. A Jégtörő Mátyás (február 24.) arról nevezetes, ha fagyot talál, elviszi, de ha nem talál jeget, majd csinál eleget. Ha Gergely (március 12.) megrázza szakállát, akkor még áprilisban is havazni fog, Sándor, József és Benedek (március 18., 19. és 21.) viszont - mint tudjuk - zsákban hozzák a meleget. A Benedek-napi mennydörgés szárazságot, a Szent György nap (április 24.) előtti pedig havat hoz.

Az országosan ismert a Luca napi (december 13.) időjóslás sem kecsegtet túl sok jóval az idei évre. A hagyomány őrzői Luca napjától Karácsonyig minden nap feljegyezték az időjárást, ebből következtettek az elkövetkező év tizenkét hónapjának időjárására. Szerencsére nekünk csak a Meteorológiai Szolgálat archívumát kellett átböngészni a megfelelő adatok után, és máris adhatunk mi is sötét jóslatokat az idei évre. Bár egyáltalán nem értünk hozzá, az előrejelzésünk a következő:

A rendkívül fagyos január és február után március és április kicsit enyhébb lesz, de korántsem meleg. Nagyobb mennyiségű csapadékra legközelebb májusban lehet számítani, június-júliusban viszont sok csapadék fog hullani. Persze nem augusztushoz képest, amikor végig zuhogni fog. A szeptember átlagosnak lesz mondható, október viszont az évszakhoz képest enyhébb és csapadékmentes. Sőt innentől kezdve év végéig újfent nélkülöznünk kell a csapadékot. Bár a szerkesztőség minden tagjának vágya, hogy a jóslat ne legyen igaz, lehet, hogy a biztonság kedvéért mégis mindenki megpróbálhatna egy kicsit takarékoskodni a gázzal. 

Cikkünk elkészítéséhez segítségül hívtuk Rosta Erzsébet névnapi időjárási reguláit.