Minden negyedik magyar elégedett a külsejével

A válaszadók közel kétharmada a párválasztásnál egyformán fontosnak tartja a belső és külső tulajdonságokat. Az emberek egynegyede (22%-a inkább, 3%-a kizárólag) párválasztásnál a belső tulajdonságokat tartja fontosabbnak, míg minden tizedik magyarnak a külső az elsődleges párválasztásnál (3% szerint kizárólag, 8% szerint inkább). A férfiaknak fontosabb a potenciális választott külseje, mint a nőknek (13 illetve 10 százalék). Emellett a férfiak körében jóval alacsonyabb azok aránya is, akik a belső tulajdonságra helyezik a hangsúlyt, amikor társat választanak (20%-uk vélekedik így, míg a nőknek 28%-a). A kor előrehaladtával csökken a külső jelentősége a párválasztásnál: míg a húszas éveikben járók 16%-a nyilatkozott úgy, hogy a külső számít, addig 70 év felett ez az arány csak 8%.

A kutatás szerint a magyarokra nem jellemző, hogy irigyek lennének mások külsejére. Tíz válaszadóból hárman ismerték el, hogy irigykedtek már közeli rokonukra, ismerősükre. A nők között magasabb az irigykedők aránya, mint a férfiak körében: 36%-uk nyilatkozott így, míg a férfiaknál csak 21%. A budapestiek a leginkább hajlamosak az irigykedésre. Majdnem minden második fővárosi átélte már ezt az érzést. A közeli barátok, ismerősük külseje a vidéki városok lakóit hagyja leginkább hidegen. Közülük csak minden ötödik irigykedett már valaha ismerőse, rokona külsejére.

A magyarok 22 százaléka érezte már úgy, hogy külsejéből előnye vagy hátránya származott szakmai karrierjében. A nők között ez az arány magasabb, 25 százalék

A külsőnek leginkább Budapesten van szerepe a karrier alakulásában. A budapestiek 31 százaléka számolt be arról, hogy külseje befolyásolta már szakmai pályafutását. A legkevésbé a vidéki városok lakói gondolják így, hiszen közülük csak minden hetedik élt át ilyen élethelyzetet.

Mi köze a szépségnek a politikához?